Rábapatona lett a hazája annak a fehér gólyának, amely immár a legidősebb fészkelő madárként írja be magát a magyar természetvédelmi történetbe. A gólyát még 2003-ban jelölték meg fiókaként Gyirmóton, és most, több mint húsz évvel később, öt kis gólyát nevel Rábapatonán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) jelentése szerint az elmúlt évek során a gólyát csak egyszer, 2006-ban olvasták le újra ugyanitt, azóta viszont nem került elő. Mostani felfedezése azonban újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy
Magyarországon fészkelő madárként igazi korrekordernek számít.
A magyar madárgyűrűzési adatbank adatai alapján bár nem ő a legidősebb fehér gólya a világon, mégis kiemelkedő helyet foglal el. A bizonyítottan Magyarországon költő gólyák közül ugyanis ő a legidősebb, és
összességében is a második legidősebb Európában.
Csupán egy Törökországban megkerült madár előzi meg. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűzött fehér gólya 39 évet élt, ezt a rekordot egy Svájcban megjelölt madár tartja. Bár a magyar gólya még nem érte el ezt a kort, teljesítménye így is figyelemre méltó és lenyűgöző.
A fehér gólyákról
A fehér gólya (Ciconia ciconia) Európa egyik legismertebb és legkedveltebb madara. Az emberek különösen szeretik őket, mert közel élnek az emberi településekhez, és fészkeik gyakran jól látható helyeken vannak. Ezek a madarak fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában is, mivel segítenek a mezőgazdasági kártevők elleni küzdelemben.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület folyamatosan dolgozik a fehér gólyák védelmén, figyelemmel kísérik mozgásukat, fészkelési szokásaikat és életkörülményeiket. A gólyagyűrűzés egy fontos eszköz ebben a munkában, mivel lehetővé teszi a madarak életútjának nyomon követését és tanulmányozását.
Lelépő, fotók: MME