A Budai Vár egyik legismertebb épülete az utóbbi években a Miniszterelnökség központjaként élt a köztudatban, pedig a Karmelita kolostor története jóval izgalmasabb és fordulatosabb annál, mint amit elsőre gondolnánk.
A több száz éves épületegyüttes egyszerre volt kolostor, mecset, kaszinó, legendás színház és kulturális központ is, falai között pedig Európa legnagyobb művészei és zeneszerzői fordultak meg.
Összegyűjtöttünk róla 10 érdekességet.
1. A helyén egy középkori ferences templom állt
A Karmelita története egészen a 13. századig nyúlik vissza. A területet eredetileg a ferences rend birtokolta, és itt állt a Szent Jánosnak szentelt templomuk is, melyet később a török hódoltság idején dzsámivá alakítottak át.
2. A törökök szerájt és mecsetet építettek ide
Miután 1541-ben Buda török kézre került, az eredeti templomot lerombolták, helyére pedig mecset és szeráj került. Az épületet aztán Buda 1686-os visszafoglalásakor ismét elpusztították.
3. A karmeliták csak 1693-ban szerezték meg a telket
Bár ma a neve alapján ősidők óta karmelita épületnek gondolnánk, a rend csak 1693-ban vette birtokba a területet. A kolostor és a Szent József-templom végül 1763-ra készült el teljes egészében.
4. II. József szüntette meg a rendet – és ezzel indult a színházi korszak
II. József 1784-ben feloszlatta a karmelita rendet, az uralkodó azonban nem hagyta üresen az épületet. Úgy döntött, színházat alakítanak ki benne, hogy szórakozási lehetőséget biztosítsanak a Budára költöztetett hivatalnokok számára.
5. A híres sakkautomata feltalálója tervezte át az épületet
A színházzá alakítással nem mást bíztak meg, mint Kempelen Farkas polihisztort, aki világhírét legendás sakkautomatájával szerezte. Az ő tervei alapján kapott az épület egyszerre barokk és klasszicista megjelenést.
6. A színpad pontosan az egykori főoltár helyére került
A Várszínház kialakításakor a 19 méter mély színpadot az egykori templomi főoltár helyére építették. Az épület belső tere akkoriban a Monarchia legmodernebb színházai közé tartozott, kiváló akusztikával és korszerű színpadtechnikával.
7. Beethoven is fellépett a Karmelitában
1800-ban Ludwig van Beethoven adott koncertet a Várszínházban, ami hatalmas eseménynek számított Budán. Az előadást ma is emléktábla őrzi, és az épület Beethoven-terme a mai napig a zeneszerző nevét viseli.
8. A Bánk bán első változatát is itt mutatták be
1835-ben itt játszották először Katona József Bánk bán című művének első változatát. A 19. század során a Karmelita a magyar színjátszás egyik legfontosabb központjává vált.
9. Egyszer beszakadt a karzat
Az épületet 1924-ben bezárták, miután a karzat beszakadt. Később tűzbiztonsági okokra hivatkozva a teljes belső színházi berendezést lebontották, így a legendás egykori enteriőr szinte teljesen eltűnt.
10. A mai napig rendeznek benne koncerteket
A Karmelita bizonyos részei annak ellenére is látogathatók voltak, hogy az épületben egészen a közelmúltig a Miniszerelnökség működött. A felújított templomtérben rendszeresen tartanak koncerteket és zenei eseményeket, melyekre bárki vásárolhatott jegyet.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, Magyar Péter miniszterelnök döntése alapján megnyitja kapuit a nagyközönség előtt látogatásra a korábban miniszterelnöki központként működő Karmelita Kolostor, illetve az eddig a Miniszterelnöki Kabinetirodának otthont adó épület, mely a volt Vöröskereszt Székház másolataként épült a Budai Várban.
A KARMELITÁBAN A KORÁBBI MINISZTERELNÖKI IRODARÉSZ, A TERASZ, A KERT, A SZÍNHÁZTEREM ÉS A KORMÁNYÜLÉSEKNEK HELYT ADÓ TEREM LESZ LÁTOGATHATÓ.
A most megnyitandó épületekben nem kell belépődíjat fizetni, az épületek szombaton 10 órától látogathatók, és 15 percenként indulnak a 25 fős csoportok.
Ezt olvastad már?
Lelépő, fotók: Karmelita koncertek weboldala és Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala