Lelépő
Image default

Videóban rekonstruálták, hogyan nézhetett ki a 19. században az ország egyik legkülönlegesebb tája

Elkészült a Pazirik Sturio Terra Benedicta című filme, ami a Tolna vármegyei Sárköz 19. századi történeti tájrekonstrukciója. A felvételek tökéletesen megidézik azt a csodálatos környezetet és eszményi együttműködést, ami természet és ember között működött a korai történeti korokban.

A ma már jelentősen átalakult táj egykor egy teljesen más arcát mutatta, hatalmas területeket borított időszakosan és állandóan víz, mely segítette és táplálta a környezetet és egy lenyűgöző komplex élővilágot hozott létre. Ebben a környezetben élt és dolgozott a kor embere.

A Sárköz Tolna megyében, a Szekszárdi Dombságtól a bajai Duna-szakaszig terjed. Keletről a Duna, északról a Duna egykori nagy árterének Szekszárd felett nyugatra húzódó vonala, nyugatról pedig a Sárvíz határolta, ami Bátánál érte el a Dunát. Az első írásos emlék a Sárközről egy 1459-ből származó oklevél, amelyben „Sárkez”-ként említik a tájegységet.

Az UNESCO a Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslata alapján a „Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” a 2012. évben a Szellemi Kultulrális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvételre került.

Lelépő

Kapcsolódó