Élt valaha egy úttörő polihisztor, akinek keze alól számtalan találmány tervrajza került ki, amelyek egyike feltehetően Veszprém városához köthető és több legenda is kapcsolódik hozzá.
Verancsics Faustus egy dalmáciai nemesi család sarja, aki már egész korán elhagyta a szülői házat, hogy nagybátyjához, Verancsics Antalhoz utazzon, aki korának egyik kiemelkedő vallástudósa, politikai gondolkodója volt. A nála eltöltött évek után az ifjú tudóspalánta külföldön is szerencsét próbált, majd
1579-ben kinevezték veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává.
Három évet töltött el Veszprémben és a Bakonyban, majd a várkapitányként látott műszaki problémák több esetben is gondolkodásra sarkallták és a műszaki fejlesztés útjára terelték.
Korabeli feljegyzések és egy legenda szerint a veszprémi várban pattant ki a fejéből az ejtőernyő ötlete, amikor éppen azon gondolkodott, ha bekerítik őket, vajon milyen úton-módon hagyhatná el a várat, hogy a leghamarabb eljuthasson kedveséhez. Mások úgy tartják, azért született meg az ejtőernyő ötlete a fejében, mert
egy olyan szerkezetet akart létrehozni, amellyel az ellenség elől könnyedén el lehet menekülni.
Verancsics Faustus kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt
az első ejtőernyő és az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.
Az ejtőernyős Verancsics Faustussal a mai napig szembe találkozhatnak azok, akik a veszprémi várnegyedben járnak. Emlékét bronztábla őrzi közvetlenül a Hősök Kapuja alatt.
Az eegykori veszprémi várkapitány, a „repülő ember” alakja is megelevenedik a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hétvégi megnyitóján, melyre a MÁV kedvezményes vonatjegyeket is kínál. A repülő ember figurája a húszemeletes épületén tárul a nézők elé egy grandiózus, látványos animáción, ahol körberepüli a régiót és Veszprémet.
lelépő.hu, fotók: Veszpréminfo, OSZK