Átadták a megújult Varjaskéri templomromot Somogyszentpálon. A helyreállítás a Market Építő Zrt. által életre hívott ROM Vándor program részeként valósult meg 30 millió forintból.
A szakemberek a feltehetőleg román stílusú, XIII. század végéről származó épített örökségen jelentős állagmegóvási, restaurálási, és környezeti munkálatokat végeztek. Ennek során többek között javították a falfelületet, pótolták az omlásokat és stabilizálták a templomfalat.
A Somogyszentpál mellett található templomrom a negyedik műemlék, amelynek felújítása a Market Építő Zrt. vállalati társadalmi felelősségvállalási programja, a ROM Vándor keretében valósult meg. Ahogyan azt a Lelépő korábban már megírta, 2022-ben a Zsámbéki-medencében található Töki romtemplom, tavaly az Aszófői Kövesdi templomrom született újjá. Idén nyáron a Tatabánya külterületén található Csákányospusztai templommaradvány és környezete újult meg.
A következő ezer év szolgálatában
Nyolc hónapos előkészítési és három hónapos kivitelezési munkálatokat követően újulhatott meg
a mai Somogyszentpál területén található, XIII. század végi Varjaskéri templomrom.
Az előkészítési vizsgálatok részeként ugyan a szakemberek jelentős szerkezeti repedéseket nem találtak a műemlék téglafalazatában, mégis a beavatkozás nagyon időszerű volt.
A restaurátori terv alapján elsőként megtisztították, majd konzerválták a meglévő falfelületet és fúgákat. Utána az eredeti téglák felhasználásával pótolták a falomlásokat, valamint újraépítették a falkoronát, mindezt
a 800 éves épületmaradvány tájba illeszkedő szoborszerű sziluettjének megőrzésével.
Az esztétikai és történeti értékek, valamint a poétikus rom és a táj természetes, harmonikus viszonyának megőrzése mellett kisléptékű kortárs kiegészítést kapott a műemlék. A téglafalhoz erősített Corten acél kapuelem egyszerre stabilizálja a szerkezetet és jelzi az egykori kapu helyét és léptékét. Mindemellett kijelöli a tér szakrális fókuszpontját, illetve betölti az információs tábla szerepét is.
A felújítási munkálatok együtt jártak a rom környezetének tereprendezésével. Ennek megfelelően megvalósult a hatékonyabb felszíni vízelvezetés, a föld magasságát a templom fala mentén a középkori szintre süllyesztették. Földhalmokkal jelölték a rom körül az egykori cinterem, a templom és a sekrestye alapfalait. A templommaradványt körbeölelő környezet szintén új életre kelt az orgonabokrok nyírásával, illetve a terület gyepesítésével.
Az átadáson Krenn Tamás, a Market Építő Zrt. főmérnöke és ROM Vándor program projektvezetője kiemelte, hogy reményeik szerint a vállalat által indított CSR kezdeményezés révén újjá varázsolt romok a kirándulók számára vonzó úticélokká válnak.
A Varjaskéri templom története
Ma már csak a nyugati bejárati fala áll a ROM Vándor programban most konzervált és restaurált Varjaskéri templomnak, amely a krónikák szerint a XIII. században épülhetett.
A honfoglalás-kori Kér településen álló egyhajós, nyugati karzatos, egyenes szentélyzáródású templom sokáig szolgálta híveit.
Több periódusban bővíthették a templomot, a szentély mellé sekrestye vagy kápolna épült. Idővel a meglévő templomtömeghez nyugati irányból egy 7×7 méteres alaprajzú saroktámpilléres toldalék, feltehetően torony épült, nyugati bejárati kapunyílással. A török dúlás azonban a falunak és vele a templomnak is a végét jelentette. A valamikor 1536 után elnéptelenedett területre már nem tértek vissza az emberek. Tőle északabbra alapítottak új lakóhelyet, ami megpecsételte a templom sorsát. Lassan az enyészet martalékává vált, és később már csak temetkezésre használták a rom körüli területet.
A helyiek azonban nem engedték a feledés homályába veszni az emlékét. A Varjaskér és Tótszentpál egyesüléséből létrejött Somogyszentpálon élő tanító, Kovácsevics Márk vezetésével feltárásokba fogtak a romok közt 1960-ban. Ők találtak rá a templom hajójában lévő kriptában tizennyolc emberi csontvázra, illetve három másikat fejjel lefelé eltemetve, égett gerendákkal együtt emeltek ki a kórusrész alól. A szentélyrész alatt pedig égett tölgyfa padlótéglákat tártak fel, valamint egy ritka bronz feszületet is találtak, amit később a Magyar Nemzeti Múzeumba vittek.
A hetvenes évek közepe óta újabb kutatások már nem zajlottak ezen a helyen egészen 2024 tavaszáig. Ekkor a Market Építő Zrt. megbízásából a teljes területről, illetve a templom szűkebb környezetéről földradaros geofizikai vizsgálatot végeztek.
Ennek eredményeképpen beazonosították a templom pontos méretét.
Az 18×7 méteres alapterületű, keleti tájolású volt és legalább két periódusban épülhetett. Előbb a hagyományos Árpád-kori, egyenes szentélyzáródású, (12×7 méteres) templom épült meg, melyhez később egy tornyot is hozzáépítettek. A ma álló falszakasz ennek a toronynak a nyugati bejárati fala volt.
Lelépő, fotók: Rom vándor