A Magányos hegy kincsei – Évezredes történetek a Somló-hegyen címmel új régészeti kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban január 30-án.
A Somló mint vulkáni tanúhegy ma leginkább különleges borvidékként, kirándulóhelyként és középkori vára miatt ismert. Kevesen tudják, hogy a Kr. e. 1. évezred első felében harcosok vezette közösségek lakták, amelyek rejtélyes áldozati ceremóniáik során kincseket rejtettek el a hegyi településen.
Ez a hely változatos történeteket rejt az egykor ott élt emberek vadászatairól, lakomáiról, ünnepeiről.
A hegy előterében teljes közösségek munkáját felemésztő, hatalmas sírhalmok alatt találták meg a régészek a különleges tisztelet övezte halottakat.
Az elhunytakat tárgyaik társaságában temettek el egykor.
A Somló-hegy már a 19. században európai hírnévre tett szert a területéről előkerült késő bronzkori és kora vaskori sírok révén. Az elmúlt száz évben azonban a magyar régészet megfeledkezett a hegyről. A kiállítás éppen ezért azt szeretné bemutatni, hogy milyen elfelejtett történeteket rejt a hegy, valamint hogy miket tud ebből rekonstruálni a régészet.
A Somlón tavaly év elején elindult friss kutatás eredményeként feltárt kincsleletek alapjaiban változtatják meg a késő bronzkor végi és kora vaskori rítusokról eddig kialakított képet. Az előkerült tárgyak mögött egész Európát átszövő kapcsolatrendszerek húzódnak.
Ezek átölelik a Baltikum, Alpok és Kárpát-medence térségét.
Az arany és borostyán ékszerek, egy vadkanagyar trófeakészlet és az egyedi fegyverek mind egy virágzó, késő bronzkori közösséget mutatnak be a Somlón.
Az építészet társművészetként és társtudományként jelenik meg a tárlaton. A Műegyetem építészhallgatóinak somlói kötődésű válogatott terveit, makettjeit is megtekintheti majd a közönség.
A kiállítás, amelynek két kurátora Soós Bence és Tarbay Gábor voltak, március 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
Lelépő