Lelépő
Image default

Még az is elképzelhető, hogy soha többé nem kirándulhatunk a Rám-szakadékban – Interjú

Ahogyan azt a Lelépő is megírta, Budapest környékének egyik legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja, a Rám-szakadék területén nemrégiben sziklaomlás történt. Az eset nem járt személyi sérüléssel, azonban a közkedvelt szurdokot a Pilisi Parkerdő Zrt. ideiglenesen és bizonytalan időre lezárta.

A baj nagynak tűnik, a pontos okokról és a szurdok jövőjéről Mészáros Pétert, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjét kérdeztük.

A múltban is voltak kisebb sziklaomlások a Rám-szakadéknál. Ilyen volumenű omlásra volt már példa?

2019-ben történt hasonló, a jelenleginél kisebb omlással járó eset. Akkor szakembereink megvizsgálták a Rám-szakadékot, aminek alapján a további látogathatóságát biztonságosnak ítéltük.

Sziklaomlás a Rám-szakadékban

A lezáráskor kiadott hivatalos tájékoztatásban azt írták, hogy a sziklaomlásban az emberi tevékenység és a klímaváltozás is közrejátszott. Ez mit jelent pontosan?

A Rám-szakadék keskeny szurdokárkának állékonyságát több tényező is befolyásolja. Ebből kettő klímaváltozásra vezethető vissza: egyrészt a hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozására , másrészt a hőingadozás szélsőségessé válására. A hőingadozással a sziklafalban lévő belső feszültségek erősödnek, repedések keletkeznek, ami mentén kődarabok válnak le a kőzettömbről.

Hatalmas mennyiségű csapadék pedig olyan megdöbbentően nagy sebességgel zúdul le a sziklafalak között, ami megmozgatja, szinte tépi a sziklákat, jelentősen rombolva a szurdok falainak állékonyságát. E két erő lehet az omlás elsődleges oka. Fontos tényező továbbá a Rám-szakadék turisztikai terhelése, az évi több mint százezres látogatottság, ami inkább a helyi természeti értékek védelme szempontjából jelent kockázatot.

Milyen konkrét geológiai és statikai vizsgálatokat fognak elvégezni a helyszínen, és mi a céljuk ezeknek az elemzéseknek?

A cél természetesen annak megállapítása, hogy a Rám-szakadék újbóli megnyitása lehetséges-e, tehát, hogy a szurdok az emberi jelenlét szempontjából biztonságos-e. A geológiai vizsgálat a szurdok bázistalajára és falainak kőzetére, a statikai vizsgálat pedig ezek állékonyságára irányul.

A Pilisi Parkerdő területén van még olyan kirándulóhely, turisztikai látványosság, ami hasonló problémával küzd?

A Rám-szakadék a maga nemében egyedülálló, ilyen jellegű szurdok, ilyen kőomlási kockázatokkal nincs másik. Ugyanakkor fontos megjegyezni két dolgot. Egyrészt a Rám-szakadék sok egyéb, a magyar erdőkben található nevezetességhez hasonlóan, elsősorban természeti érték, s csak másodsorban turisztikai látványosság.

A másik pedig, hogy az erdő egy folyamatosan változó, aktív természeti környezet, amelyben mindig történhetnek váratlan, senki által nem megelőzhető események. Ezért hangsúlyozzuk sokszor és sok helyen, hogy az erdőt mindenki saját felelősségére látogathatja.

Milyen következményei lehetnek a sziklaomlás miatti lezárásnak a helyi turizmusra?

A Rám-szakadék szűkebb és tágabb környezete rengeteg természeti értéket, túraútvonalat, kirándulóhelyet kínál a látogatóknak. A Pilisi Parkerdő igyekszik újabb és újabb, kevésbé közismert helyek, érdekességek felfedezésére motiválni a természetben kikapcsolódni vágyókat. A Rám-szakadék egyedi élményét azonban egyelőre nélkülözniük kell.

Milyen hosszú távú terveik vannak a Rám-szakadék területének biztonságos újranyitására? Megtörténhet az, hogy többé nem lehet majd itt kirándulni?

Erre a kérdésre csak a szakértői vizsgálatok kiértékelését követően tudunk választ adni.

Lelépő, fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

Kapcsolódó