A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére megérkeztek a vonuló partimadarak első példányai. A szakértők tájékoztatása szerint láttak már nagy pólingot, pajzsoscankót, sárszalonkát és nagy godát is.
Egy nagy póling volt az első hazatérő partimadár
Az enyhe időjárás miatt voltak áttelelő partimadarak is, bíbicek és aranylilék több százas csapataival találkozhattunk a tél folyamán. Nagy részük azonban elvonult Nyugat- vagy Dél-Európába, illetve Afrika tájaira – írja weboldalán a Körös-Maros Nemzeti Park.
A szakértők elmondása szerint a Fehér-tónál sorrendben az első érkező egy nagy póling volt, melyet február 8-án megpillantottak. Mivel a nagy pólingok döntően Európa nyugati részén, az Atlanti-óceán partján, vagy a Földközi-tenger mentén telelnek, így ők hamar érzékelik, ha enyhébbre fordul az idő.
Sorba jöttek a pajzsoscankók és a nagy godák is a Fehértóra
Február közepén aztán megélénkült a partimadarak tábora:
megjelentek az első sárszalonkák, pajzsoscankók és nagy godák.
Ezek a fajok is főként Európa nyugati és déli tájain telelnek, de sokan közülük a Szaharától délebbre is elrepülnek.
„A kardoskúti Fehér-tó most még ideális állomáshelyül szolgál a partimadarak számára” – magyarázzák a nemzeti park szakértői. Hozzáteszik, a vízborítás mintegy kilencven százalékos, s a környező pusztákon is vannak vizek.
Február 19-én felbukkant egy tizenhat példányos pajzsoscankó csapat, s több sárszalonkát és nagy godát is láttak.
A havasi partfutók első példányai már január végén megjelentek, s két-három példányos csapataikat azóta is látják a barackosi területrészen illetve a Fehér-tónál. Úgy tudni, a pajzsoscankók és a nagy pólingok tőlünk jóval északabbra, a tajgán költenek. Sárszalonkák és nagy godák azonban nálunk is szívesen fészket raknak, ez költőterületük déli határa.
A klasszikus februári vonulók tehát már mindannyian megjelentek a térségben. A piroslábú cankók kicsit később, március elején várhatók.
Lelépő, címlapfotó: Palcsek István Szilárd