A budapesti Városligeti Fasor és a Bajza utca között húzódó tömb hamarosan a kortárs magyar építészet egyik legizgalmasabb helyszínévé válik. Itt épül ugyanis a Magyar Építészeti Múzeum és Központ, amely nemcsak funkciójában, de formavilágában is figyelemfelkeltő újdonságot hoz a főváros szövetébe.
A BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező építészeinek tervei alapján megvalósuló, több mint 27 ezer négyzetméteres épületkomplexum nem csupán múzeum lesz, hanem
nyitott közösségi tér is, amelyhez egy városi park is kapcsolódik.
A látványterveken már most lenyűgöző a különleges csűrszerű tetőszerkezet, amelyet több mint 114 ezer cserép borít majd – 65 különféle árnyalatban.
A múzeum célja azonban túlmutat a puszta látványosságon. Almássy Kornél igazgató szerint radikálisan új szemléletű intézmény születik.
„Ki kell lépnünk abból a komfortzónából, amit ez a szubmúzeumi világ jelent, amiben kis léptékben dolgozunk, ápolgatjuk a gyűjteményünket, és akit érdekel, annak megmutatjuk. Szerintem ez az épület kellően ikonikus ahhoz, hogy ennek a szimbóluma legyen.” – mondja. Hozzáteszi, a hely a szakma és laikusok közösségi tere lesz.
A cél az, hogy az intézmény a fő működési területtől teljesen eltérő rendezvények befogadására is alkalmas legyen, de olyan hely is, amely otthona a legmélyebb építészettörténeti és műemlékvédelmi kutatásoknak.
A tervezők hangsúlyozták: a múzeum koncepciójának kialakításakor arra törekedtek, hogy az épület egyszerre legyen méltó lenyomata a magyar építészet múltjának, hiteles bemutatója a jelenének, és inspiráló előképe a jövőnek.
Lelépő, fotók: BIVAK