Hazánkban lépten nyomon a történelem esszenciáját megjelenítő várakba botlik a kiránduló, melyek izgalmas és gyönyörű természeti környezetben, gazdag történetekkel és páratlan panorámával rendelkeznek.
Összegyűjtöttünk öt olyan hazai várat, amit érdemes a tavaszi úti céljaink közé felvennünk.
Boldogkői vár
A boldogkői vár a Boldogkőváralja sziklaszirtjén áll és feltehetően legkorábbi részét a tatárjárás után építették, később a Szapolyai-családhoz került. Fontos szerepe volt a török hódoltság ideje alatt és a kuruc időkben is. A Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt lakhatatlanná tették a császáriak, a 18. században pedig a jezsuiták használták gabonaraktárként.
Ma is az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink közé tartozik.
Látványos eleme az alsó udvar falán futó gyilokjáró és a megfigyelőbástya helyén kialakított kilátóhely, ahonnan igazán Instagram-barát fotók készíthetők.
Szigligeti vár
A Balaton-felvidéken álló szigligeti vár legkorábbi részét a pannonhalmi bencések építették 1260 és 1262 között, majd IV. Béla király megszerezte magának. A török hódoltság idejében fontos végvári szerepet töltött be, kapitánya Magyar Bálint volt. Mint olyan sok, hegycsúcson emelkedő középkori vár esetében,
Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, a tűzben pedig leégtek a vár épületei.
Nem csoda, hogy a török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét, az utolsó szöget a koporsójába pedig I. Lipót verte be, aki más várakkal együtt ezt is leromboltatta. Ma falai között több állandó kiállítás is megtekinthető, bemutatják a barokk konyját, a korhű fegyvereket és a bencések által épített kápolnát is.
Visegrádi vár
Visegrád talán legemblematikusabb építménye a fellegvár, melyet évről évre több tízezren keresnek fel.
Teraszáról teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra,
maga a fellegvár pedig több, a középkorról szóló izgalmas kiállításnak is otthont ad. A vár története mellett középkori fegyvereket és harci eszközöket is megtekinthetünk, megismerhetjük a középkori vadászat rejtelmeit, egy panoptikumban felidézhetjük az 1335-ös visegrádi királyi találkozót és egy Szent Koronáról szóló kiállítást is megnézhetünk.
Jó tudni, hogy minden hónap utolsó vasárnapján a 18. év alatti gyermekek és szüleik ingyenesen léphetnek be a Fellegvárba, a nemzeti ünnepeken, így március 15-én, augusztus 20-án és október 23-én mindenki számára díjmentesen látogatható.
Nógrádi vár
A nógrádi várat az ország legrégebbi, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kőváraként tartják számon. Úgy tudni, az Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. Jellegzetes öregtornya a 15. század második felében épült.
A reneszánsz időszakban a belső terek gazdag díszítéseket kaptak, még Mátyás Király udvari építésze is dolgozott rajta.
A várat 1544-ben elfoglalták a törökök, az igazi pusztítást azonban itt is egy villámcsapás okozta. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Nyaranta népszerű várjátékokat tartanak a falai között, ahol a lovagi kultúra ismét életre kel.
Cseszneki vár
A cseszneki vár az 1241-42-es tatárjárás után épült. Fontos szerepet töltött be a törökök elleni háború ideje alatt,
később a kővárat egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná.
De nem csak a vidéki váraink hódítanak. Egy friss felmérés szerint például a Budai Vár még a Versailles-i kastélynál is népszerűbb.
lelépő.hu, fotók: Drone Eye Photography