Ahogyan arról a Lelépő is beszámolt, a 2023-as Velencei Építészeti Biennálén a Magyar Pavilon középpontjában az új Néprajzi Múzeum áll. Az impozáns épületegyüttest Ferencz Marcel tervezte és tavaly adtak át Európa egyik legjelentősebb kulturális és városfejlesztési programjának, a Liget Budapest Projekt keretében. Most a magyar pavilon virtuálisan is körbejárhatóvá vált.
Összművészeti kísérletnek lehettek tanúi az érdeklődők a magyar pavilonban
A „Reziduum – The Frequency of Architecture” című, Kondor-Szilágyi Mária kurátor által rendezett, kifejezetten a 18. velencei biennáléra készült kiállítás a múzeum gyűjteményét mutatja be digitális formában. A Magyar Pavilonban kialakításában részt vett Ferencz Marcel építész, Mátrai Péter építész és zeneszerző, Z. Halmágyi Judit építész és Haász Ferenc világítástervező is.
A kiállítást rendező Ludwig Múzeum tájékoztatása szerint a projekt kiindulópontjai azok a kortárs ornamentikaátiratok, amelyek az új Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán jelennek meg.
A múzeumban őrzött különféle népek hagyományaiból származó mintákat a tervezők a legelemibb formákra, ősi keresztöltésre egyszerűsítették, majd tovább redukálták.
Így keletkezett az a mintegy félmillió pixelből álló, raszterszerkezetű fémrács, amely végigfut az épület homlokzatán.
Virtuális sétán is bejárható a biennálé magyar kiállítása
A magyar pavilon joggal nyerte el a szakma és az érdeklődők elismerését és nem véletlenül tartják izgalmas, kortárs összművészeti kísérletnek. Az archaikus motívumkincsből előbb építészeti ornamentika lett, majd e leképezhető formáktól eljutunk a legéteribb formáig, a megszólaltatott hangokig – a zenéig.
Azok, akik személyesen nem tekinthették meg ezt a páratlan kiállítást, most tehetnek egy virtuális sétát a magyar pavilonban IDE kattintva.
Lenyűgözi a világot a Magyar Pavilon a 2023-as Velencei Építészeti Biennálén
Lelépő, fotók: Archdaily