Pollack Mihály a legnagyobb hazai klasszicista építész. Az általa tervezett csodálatos és monumentális épületekről ebben a cikkünkben írtunk, most azonban fő életművéről, a Magyar Nemzeti Múzeumról gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.
Az alapítás időszaka
A Múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így
ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, aki addigra már komoly hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés 1837-1847-ig tartott – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum bejegyzésében.
Az impozáns épületegyüttes azóta is történelmi jelentőségű hazánkban,
Budapest arcának meghatározó eleme.
Tíz érdekesség az ország első számú múzeumáról
1. Az 1838-as nagy árvíz miatt Pollacknak az épületet újra kellett terveznie már a kivitelezés második évében. Az akkori árvízszinthez képest jóval magasabbra kellett tennie az első emeletet annak érdekében, hogy a kiállítóterek egy esetleges újabb nagy árvíz idején is biztonságban legyenek. Ezért Pollack megduplázta a főhomlokzati lépcsőzetet,
létrehozva azt a csodálatos nagy múzeumlépcsőt, amin ma is felhaladhatunk az épületegyüttesbe.
2. A múzeum hatalmas területének északkeleti sarkában állt korábban egy emeletes épület, ami a Nemzeti Lóiskolának adott otthont, úgy tudni, ezt 1838 és 1840 között bontották el a múzeumi építkezés miatt.
3. A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belső udvarral. A párkány magassága a felszíntől mérve 24 m, beépített alapterülete 7894 nm, köbtartalma pedig 157 600 köbméter. A nyolcoszlopos, római stílusú portikusz 34,7 m széles és 27,3 méterrel lép ki a homlokfal elé.
A Magyar Nemzeti Múzeum homlokzata számos titkot rejt
4. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotása. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval. Jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át.
5. A timpanon jobb sarkában lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A Duna az egyetlen férfi alak a szoborcsoportban.
6. Szintén a timpanon, Pannónia babérkoszorút tartó keze és a magyar címer mellett egy titkos ablak található.
Valami mintha hiányozna
7. Az épület belső kiképzése a klasszicista stílusnak megfelelő. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.
8. A lépcsősor fölött, közvetlenül a bejáratnál egy tardosi márvány burkolat látható, ami a jura korból származik, vagyis 200 millió évvel ezelőtt keletkezhetett. Jól látható rajta egy ősi állat, egy évmilliókkal ezelőtt kihalt tengeri élőlény.
9. A lépcső két mellvédjén az eredeti tervek szerint egy-egy oroszlán kapott volna helyet. Azonban a Pollack által tervezett elemek végül nem készülhettek el, ezekre ugyanis már nem maradt pénz. Ha szemben állunk a Magyar Nemzeti Múzeummal, és elmerülünk a hely hangulatában, talán egy parányi hiányérzetünk lehet is ennek a ténynek az ismeretében.
10. A múzeum 2011 óta nemzeti emlékhely.
Pollack életművének koronája a Nemzeti Múzeum épülete. Külső és belső megjelenésében egyaránt klasszicista építészetünk talán legtökéletesebb alkotása.
Kiváló példája az összhangra és a monumentalitásra törekvés harmóniájának.
Pollack Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából az intézmény időszaki kiállítással tiszteleg a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója, a Múzeum főépületének tervezője és kivitelezője előtt.
Lelépő, fotók: Magyar Nemzeti Múzeum facebook oldala