A vigántpetendi hajliliomozás hagyománya az országban egyedüli, mely a háborús évek alatt sem szakadt meg.
A hajliliomozás az országszerte ismert tavaszi zöldágazás vigántpetendi változata, melynek neve feltehetőleg az ilyenkor énekelt, „Hajh, liliommal” záruló dalból maradt fenn. A XIX. századi népszokás a tavasz megújulását jelképezi.
Az apró veszprémi faluban húsvét vasárnap a népviseletbe öltözött lányok frissen kihajtott ágakkal, énekelve végigjárják az utcákat. A hagyományok szerint a sétát ötven-száz méterenként felelgetős énekkel kísért rövid játék szakítja meg. Az utolsó pár vezetésével a hátul állók a hidat tartó két első között átbújnak, hogy aztán néhány házzal arrébb megismétlődjön ugyanez.
Útjuk végén a templomba érnek, ahol az oltár elé teszik a zöld, virágzó ágakat, hogy hálát adjanak Istennek a megújulásért, a tavasz beköszöntéséért.
Lelépő, fotók: archív