Köztudott, hogy a füsti fecskék sárból és növényi részekből tapasztják fészküket. A kivételek azonban erősítik a szabályt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezető épp egy ilyen kivételbe futott bele Bugacon.
Egy deszkán nevelkedtek a parányi fiókák
„Április 10-én az Igazgatóság bugaci kutatószállásának melléképületében arra lettem figyelmes, hogy egy házi rozsdafarkú fészket épített egy falilámpára. A fészek többször leborult, ezért egy kis darab deszkát csavaroztam fel a falra, közvetlenül a kiszemelt fészkelőhely mellé, amire visszatettem a leesett fészekcsészét” – mesélte a nemzeti park közösségi oldalán a szakember.
Hozzátette, a fészekbe nemsokára tojások is kerültek. Észrevette azonban, hogy a rozsdafarkúak időközben átpártoltak a ház egy másik pontjára, az általa megerősített fészektől pedig rendszeresen füsti fecske repült ki.
„Végül június 5-én derült rá fény, hogy a fészek lakói ténylegesen füsti fecskék, amelyekről köztudott, hogy leginkább sárból építenek fészket saját maguknak!” – hangsúlyozza. Kiemeli, ebben az esetben viszont mindössze csak a deszkán nevelkedett a két fióka, ugyanis az összes fészekanyagot lelökték.
„A megerősödött fiókák június 10-én ki is repültek, amit a szülők hangos csiviteléssel fogadtak.”
A füsti fecske költéséről
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának leírása szerint a füsti fecske fészkét általában az épületek belső részeiben építi meg, istállókban, ólakban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb, de épületek eresze alá, gerendákra is ragaszthatja azt.
Tavasszal sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segítik a megtelepedését.
A repülő rovarokkal táplálkozó faj állománya az utóbbi évtizedekben sajnos folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Ennek fő okai a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, amit még a kémiai szúnyogirtás is tetéz. Ez ugyanis pusztítja a táplálékukat képező rovarvilágot.
Magyar Állatvédelem, fotók: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Facebook oldala