Budapest legmagasabb pontja, az 528 méter magas János-hegy nemcsak természetjárók kedvelt célpontja, hanem történelmi és kulturális szempontból is különleges helyszín.
A hegy és a rajta álló Erzsébet-kilátó története összefonódik a magyar történelemmel, miközben megőrzi természeti szépségeit és vonzerejét a kirándulók számára. Elképesztően szép látványt nyújt késő ősszel is, amikor a puha ködtakaró körülöleli. Erről készített mesés fotósorozatot Czika Balázs.
Egy hegy, két legenda – Erzsébet királyné nyomában
A János-hegy népszerűsége már a kilátó megépülése előtt megmutatkozott. A legenda szerint tiszta időben innen akár a Magas-Tátra csúcsai is láthatók voltak, sőt, egy másik monda szerint Pozsonyig is el lehetett látni a XIX. században. Az 1847-ben tartott dűlőkeresztelőn a hegyet hivatalosan Pozsonyi-hegynek nevezték el, de ez az elnevezés nem gyökerezett meg.
A János-hegyet még különlegesebbé teszi, hogy Erzsébet királyné (Sisi) is ellátogatott ide. 1882-ben többször is felkereste a hegy csúcsát, ahol akkoriban egy fából készült kilátóból gyönyörködött a város panorámájában. Az ő emlékére 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer forintot ajánlott fel egy kőből épített kilátó építésére.
Az Erzsébet-kilátó születése
Az Erzsébet-kilátó terveit Klunzinger Pál és Schulek Frigyes készítették, az építési munkák pedig 1908-ban kezdődtek meg. A kilátót 1910. szeptember 8-án adták át, és azóta is Budapest egyik legemblematikusabb építménye. A környék folyamatos fejlesztése során 1926-ban Magyarország első állandó díszkivilágítását is itt valósították meg, ami példát mutatott a Halászbástya és az Országház későbbi kivilágításához.
A kilátó sorsa a történelem viharait is megsínylette.
Az 1948-ban hatalomra kerülő diktatúra nem méltányolta az épület kulturális és történelmi jelentőségét, és csupán egyetlen, ideológiai indíttatású beruházást hajtott végre rajta: egy hatalmas vörös csillagot helyeztek a torony tetejére. A csillag súlya károsította a szerkezetet, így az épületet be kellett zárni.
A rendszerváltás után azonban a János-hegy és az Erzsébet-kilátó újra a figyelem középpontjába került. 2001-ben a Hegyvidéki Önkormányzat kezelésébe vette, és 2005-re teljes körű felújítást hajtott végre rajta. Az épület ma ismét eredeti hangulatában várja a látogatókat, büfével és gyönyörű panorámával.
Lelépő, Fotók: Czika Balázs Photography