A Libegő Budapest egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze. Kicsik és nagyok izgatottan ülnek fel rá, hogy aztán megcsodálják azt a páratlan panorámát, ami lejtmenetben tárul elénk. Van azonban néhány dolog, amit csak nagyon kevesek tudnak róla. Egy csokorba gyűjtöttük ezeket.
1. A zugligeti libegőt negyvenhét évvel ezelőtt, államalapításunk ünnepén, 1970. augusztus 20-án adták át, hogy aztán nagyon rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tegyen szert.
2. A drótkötélpálya ötlete, mely a Zugligetből a János-hegyre vezet, még az 1930-as években pattant ki Hantos István mérnök fejéből, az ehhez szükséges terveket pedig 1933-ban el is készítette. A második világháború azonban közbeszólt, később pedig a János-hegyi katonai hírközlő bázis miatt nem valósult meg a felépítése.
3. A drótkötél pálya ezernegyven méter hosszú, a zugligeti és a János-hegyi állomás között kétszázhatvankét méteres szintkülönbséget tesz meg nagyságrendileg tizenkét perc alatt.
4. Az eredeti drótköteleket és függőszékeket Ausztriából hozták be. A későbbi rekonstrukció során ezeket először magyar anyagokra cserélték, majd biztonsági okokból visszacserélték osztrák gyártmányra.
5. A drótkötél a használat miatt folyamatosan nyúlik, így időről időre rövidíteni kell rajta. Volt olyan kilenc év, ami alatt összesen húsz méternyit nyúlt a kötél.
6. Szerencsére még sosem volt baleset a Libegőn.
7. Mivel a Libegő alatt egy gyalogos ösvény is található, nem csoda, hogy minden tavasszal megrendezik a tréfás kedvű túrázók számára az Előzd meg a Libegőt futóversenyt. A legjobbak az egy kilométeres, kétszázhatvankét méter szintkülönbségű távot tizenkét percen belül teljesítik.
8. Hivatalos neve Jánoshegyi Légpálya.
9. A Libegő nevére pályázatot írtak ki építésekor, amire olyan zseniális javaslatok születtek, mint például a Hegyi-kopter vagy a Jánoshegyi Zümmögő.
10. A rendszeres karbantartási munkákat kéthetente hétfőnként végzik el a dolgozók, így ezeken a napokon nem jár a Libegő.
Lelépő, fotók: BKV facebook oldala