A Körös-Maros Nemzeti Park területén jelentős számban élnek erdei fülesbaglyok. Nem véletlen tehát, hogy a „baglyok fővárosának” tartott Túrkeve mellett a Békés vármegye északi részén fekvő Dévaványa is a telelő erdei fülesbaglyok népes táborának ad otthont.
Több száz fülesbagoly telel Dévaványán
Az erdei fülesbaglyok a külterületeken költenek, a téli időszakban azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt jobban védve vannak az időjárás viszontagságaitól a hideg szelektől, s a rájuk vadászó ragadozóktól is. Emellett élelmet is könnyebben találnak. Elsősorban az örökzöld fákon, csoportosan töltik a nappalokat, onnan indulnak alkonyatkor vadászni.
A Körös-Maros Nemzeti Park szerint Dévaványa azért is kitűnő telelőhely az erdei fülesbaglyok számára, mert itt nagyon sok fenyőfa van. Például a városközpontban elhelyezkedő templomkertben, de a környező utcákban, parkokban is.
Ezeken a helyeken jelenleg mintegy 350 erdei fülesbagoly tartózkodik.
A bagolyok telelési szokásairól
„Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre” – tudtuk meg korábban a Körös-Maros Nemzeti Parktól. Hozzátették, valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak. Amikor ősszel lehullajtják leveleiket, már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.
Az erdei fülesbagolyról
Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni. Ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.
AZ ERDEI FÜLESBAGLYOK NAPPAL A FÁKON ALSZANAK, ÉJSZAKA VADÁSZNAK.
Lelépő