Csodálatos tradíciót ápolnak Kalocsa-Negyvenszállás katolikus hívei. Minden évben a Szent Márk napját követő első vasárnap népviseletbe öltözött körmenet indult a Rózsafüzér Királynéja templomból a közeli földekre, hogy megálják a vetést és bőséges legyen a termés.
A katolikus egyház és Kalocsa környékén élők évszázadok óta őrzik és ápolja különleges ünnepüket, a búzaszentelést, melyet a hagyományok szerint Szent Márk napján, vagy az azt követő első vasárnap tartanak.
A búzaszentelés hagyományáról
A búzaszentelés története az ókorig vezethető vissza, egészen pontosan arra, amikor a rómaiak a gabonaféléket és a termékenységet ünnepelték. Egy könyörgő körmenetet tartottak, mely a Via Flaminiáról indult, hogy a gabona istenének Robigusnak áldozatot ajánljanak fel tömjén, bor, valamint kutya és birka belek formájában.
A kereszténység elterjedése után a búzaszentelés is átalakult. A körmenet továbbra is a tradíció része maradt, amelyet szentmisével és a vetés pap általi megszentelésével egészítették ki. Úgy tudni, az első, mai értelmeben vett katolikus búzaszentelésre a 9. században került sor, Franciaországban, de később Németországban is nagy hagyománya lett.
Népi hiedelmek kapcsolódnak hozzá
A búzaszentelés hagyományosan nemcsak a termés megáldásáról, hanem az emberek és az állatok védelméről, a betegségek gyógyításáról is szólt. A szertartás nemcsak a vallásos hagyományokat őrzi, hanem a közösség hitét és összetartását is erősíti.
A néphiedelem szerint a búzaszentelés során megáldott búzaszálak különös erőt hordoznak magukban. Győr megyében például az 1758-as évben a betegeknek testét a templomból származó Márk-napi koszorúval füstölték meg. Tolnában a megszentelt búzaszálakat az állatoknak adták, hogy azok egészségesek maradjanak. Nógrádban és Hevesben a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, míg az asszonyok imakönyvükbe helyezték a szentelt búzaszálat.
Lelépő, fotók: nettle0 Photography Kalocsa