Első hallásra furcsának tűnhet, de a titkosszolgálati múlt feltárásának meglepő turisztikai vonzata is lehet. Amikor egy országban nyilvánosságra kerülnek az egykori titkosügynökök aktái, nemcsak a történészek és az újságírók érdeklődése élénkülhet meg: idővel turisták is elindulhatnak, hogy személyesen keressék fel a megfigyelés, a kihallgatások és a politikai játszmák egykori helyszíneit – nyilatkozta Éskovács Péter, turisztikai és PR-tanácsadó.
„Nyilván senki nem fog repülőjegyet váltani Budapestre csak azért, mert egy Excel-táblázat kikerült az ügynökök neveivel az internetre. A tömegturizmust hidegen hagyja az ilyesmi” – fogalmazott Éskovács.
Szerinte ugyanakkor hosszabb távon lehet turisztikai jelentősége annak, hogy ma már sokkal szabadabban beszélhetünk erről a témáról.
„A most zajló történelmi folyamatok idővel felértékelhetik az emlékhelyeket, a múzeumokat és az egykori megfigyelési központokat. Erre a terület szereplőinek is fel kell készülniük” – mondta.
Hogy miért érdemes már most számolni a téma iránt érdeklődő turisták megjelenésével, arra számos példa akad. A jelenségnek neve is van:
dark tourism, vagyis sötét turizmus, tudományos elnevezéssel thanatourism.

A téma egyik legismertebb kutatója Philip Stone, az Institute for Dark Tourism Research alapítója. A terület kutatásai arra mutatnak rá, hogy sok utazó nem elégszik meg a történelemkönyvek és dokumentumfilmek információival: személyesen szeretné látni azokat a helyszíneket, ahol a történelem sötét fejezetei játszódtak.
A Stasi egykori központjából turisztikai látványosság lett

Berlin különösen jó példa erre. A Stasi-akták megnyitása után az egykori keletnémet állambiztonság működéséhez kapcsolódó helyszínek egyre nagyobb érdeklődést kaptak. A Normannenstraßén található egykori Stasi-központ ma múzeumként működik, a Hohenschönhausen börtönben pedig látogatók ismerhetik meg, milyen módszerekkel törték meg a politikai foglyokat.
Prága: titkos lakások és megfigyelőállások a turistaprogramban
Prága szintén érdekes példa. A kommunista időszak titkosszolgálata, az StB története köré emlékhelyek, kiállítások és tematikus városi séták szerveződtek.

Ilyen például a Prague Cold War Tour és az úgynevezett StB-séták, amelyek során a látogatók olyan helyszíneket kereshetnek fel, amelyek egykor a titkosszolgálati munka fontos pontjai voltak. A programok érintenek egykori konspirációs lakásokat, titkos megfigyelőállásokat és a kommunista időszak börtöneit is. Különösen izgalmas helyszín a Szent Miklós-templom tornya, ahonnan a nyugati diplomáciai képviseleteket is megfigyelték.
Ezek a programok egészen más szemszögből mutatják be a cseh fővárost. A turisták nemcsak a történelmi épületeket és a romantikus utcákat ismerik meg, hanem azt is, hogyan működött a hidegháború titkos világa a város mindennapjaiban.
Vilnius: ahol a volt KGB-székház a múlt egyik legfontosabb emlékhelye
Litvánia fővárosában, Vilniusban szintén különleges turisztikai vonzerővé vált a titkosszolgálati múlt bemutatása. A korábbi KGB-székházban működik az Okupacijų ir laisvės kovų muziejus, vagyis a megszállások és szabadságharcok múzeuma.
Az épület különösen megrázó élményt kínál: az alagsorban eredeti állapotukban fennmaradt börtöncellák, kihallgatóhelyiségek és kivégzésekhez használt terek láthatók. A látogatók nem egy utólag berendezett díszletet, hanem a történelem valódi helyszíneit járhatják be.
Érdekesség, hogy a múzeum egyben kutatási központként is fontos. A titkosszolgálati dokumentumok, archívumok és adatbázisok nemzetközi történészek és kutatók érdeklődésére is számot tartanak. Vilnius példája jól mutatja, hogy a titkosszolgálati múlt feldolgozása egyszerre lehet kulturális, oktatási és turisztikai érték.
Budapest is hasonló város lesz?
Az egykori állambiztonsági iratok nyilvánosságra kerülése nemcsak a történészek, hanem a szélesebb közönség érdeklődését is felkeltheti. Bár a szakemberek korábban is kutathatták a fennmaradt dokumentumokat, a hozzáférés körülményesebb volt: kérelmeket kellett benyújtaniuk, a betekintés adatvédelmi és egyéb feltételekhez kötődött, a kutatás pedig sok esetben személyes levéltári jelenlétet igényelt. Az online hozzáférés egyszerűbbé teheti a tájékozódást, és nagyobb figyelmet irányíthat az egykori megfigyelési helyszínekre, múzeumokra és emlékhelyekre is.
Budapesten a Terror Háza Múzeum, a Memento Park és az állambiztonsághoz kapcsolódó gyűjtemények is nagyobb figyelmet kaphatnak. A nyilvánosságra kerülő iratok az egyetemi kutatócsoportok, doktoranduszok és külföldi történészek érdeklődését is felkelthetik. Számukra a levéltári munka mellett az egykori megfigyelési helyszínek és múzeumok felkeresése is érdekes lehet, ami a diktatúrák múltját bemutató kulturális turizmusnak is lendületet adhat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése turisták tömegeit vonzza majd Budapestre. A téma iránti növekvő érdeklődés azonban a főváros történelmi emlékhelyeire és a 20. század történetét bemutató múzeumokra is ráirányíthatja a figyelmet.
Lelépő


