Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.
szenÁltalános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.
Miért fontosak a szentélyerdők?
A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni.
Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei.
Élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.
Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?
Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:
- Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
- Jellemezze őket magas természetesség
- Őrizzen egyedi táji értékeket
- Élővilága minél gazdagabb legyen
Szentélyerdők Magyarországon
Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók.
Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni,
és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük. A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon.
Lelépő