A Zempléni-hegység egyik magaslatán áll egy vár, amiért érdemes megküzdeni a kemény kaptatókkal. A regéci vár közel 600 méteres magasságból néz a környező hegyekre, falai között pedig II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának egy része is megelevenedik.
Már az út is megdolgoztat a panorámáért
Regéc apró településéről a vár felé indulva egyre magasabbra kapaszkodunk a Zempléni-hegységben. A séta végén azonban olyan panoráma fogad, mely régóta a vár egyik legnagyobb vonzereje:
a magaslatról a környező hegyek hosszú vonulatai tárulnak elénk.
A vár történetét bemutató korábbi műemlékvédelmi beszámoló is éppen az innen nyíló panorámát emelte ki a hely egyik legemlékezetesebb adottságaként.
Aki gyalog indul fel, útközben a MondaTúra állomásaival is találkozhat. A kihelyezett történetek középpontjában II. Rákóczi Ferenc áll, egyes pontokon pedig QR-kódokon keresztül hangfelvételek és dalok is meghallgathatók.
Itt töltötte gyermekéveinek egy részét II. Rákóczi Ferenc
Regéc nemcsak fekvése miatt különleges. Zrínyi Ilona 1677-ben érkezett ide gyermekeivel, és a kis II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveiből többet is a várban töltött. Itt kezdett latint tanulni és itt ismerkedett hazája történelmével is.
A vár ekkor már a Rákócziak fontos birtoka volt, később pedig Thököly Imre történetéhez is szorosan kapcsolódott. A 17. század végére azonban megpecsételődött a sorsa: 1685-ben császári kézre került, majd 1686-ban Caprara generális parancsára lerombolták.
Kemény munkával újra látogatható lett a Regéci vár
A hosszú évszázadokon át pusztuló Regéci vár megmentéséért a helyiek kezdtek dolgozni, majd régészeti feltárások és több ütemben végzett helyreállítások következtek. Az Öregtorony rekonstrukciója 2016-ra készült el, később pedig a keleti palotaszárny, a Reneszánsz Palota újjáépítésével folytatódott a munka.
Az újjáépített részek és kiállítások segítségével könnyebb elképzelni, hogyan élhettek egykor a falak között, Regéc központjában pedig külön látogatóközpont mutatja be II. Rákóczi Ferenc gyermekkorát.
Lelépő