2025 igazi aranyév volt a hazai kiállítási életben: klasszikus életművek, formabontó vizuális kísérletek és emlékezetes tárlatok váltották egymást a múzeumokban és galériákban. Volt, ami lenyűgözött, volt, ami meghökkentett, és volt, ami hosszú időre velünk maradt.
Összegyűjtöttük azt az öt kiállítást, amelyre a legszívesebben gondolunk vissza az elmúlt évből.
1. Munkácsy-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Március 30-ig volt látható a Szépművészeti Múzeumban a Munkácsy-kiállítás, mely a festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyílt meg. Egy világsiker története című nagyszabású tárlaton a mester kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig sohasem látott alkotásaival is találkozhatott a nagyközönség.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, a kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekművek segítségével tett kísérletet arra, hogy megvilágítsa azokat a művészeti, társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870–1880-as években kibontakozó karrier- és sikertörténetét befolyásolták, s nagyban hozzájárultak az idehaza máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.
2. Az Élet művészete – Plakátkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
A tavasz népszerű kiállításán a szecessziós plakátművészet került a figyelem középpontjába. A tárlat korszak plakátművészeti és reklámgrafikai remekművei mellett megidézte a 19. és 20. század fordulójának szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, valamint iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.
A műalkotások elsősorban az MNG plakátgyűjteményéből származtak, de az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből is kölcsönöztek alkotásokat. A kiállításon mintegy 120 plakát szerepelt olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, valamint a neves festők mellett feltűntek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton.
3. Csontváry immerzív a veszprémi CODE-ban
Lenyűgöző és meghökkentő volt a veszprémi CODE immerzív Csontváry-kiállítása. Csontváry művei ezúttal nem a festővásznon, hanem egy különleges élményeket kínáló, audiovizuális darabként elevenedtek meg, egyedi látvány- és hangzásvilággal.
A Hexagon 400 négyzetméteres, 360 fokos panoráma-terében a látogatók beléphettek a festmények háromdimenziós rekonstrukciós tereibe. Itt öt fejezeten keresztül követhették végig Csontváry szellemi és földrajzi zarándoklatát – Selmecbányától Baalbekig, a Kárpátok csendjétől a libanoni cédrusokig.
4. Fortepan ABC + AI a Kieselbach Galériában
Koraősszel nyitott meg a Kieselbach Galéria kiállítása, mely Fortepan ABC + AI címmel a XX. századi magyar történelem betűvel írt jeleneteinek sűrűjébe kalauzolta az érdeklődőket a Fortepan fényképei és a mesterséges intelligencia segítségével.
A kiállítás az AI-korszak kapujában arra a kérdésre is kereste a választ, hogy mennyiben fogjuk másként látni a múltunkat az új technológiának köszönhetően. Átélhetőbbé válik a történelem vagy hamisabbá? A felvételek helyenként megmozdultak, látszólagos, hamis vagy nagyon is valódi élettel teltek meg, a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
5. Szipál 101 életmű-kiállítás a debreceni MODEM-ben
A Fény-Élet-Örökség című tárlat Hollywood legendás magyar fotósa előtt tisztelgett. Debrecenben Szipál Márton több, mint 200 alkotását, valamint tárgyi emlékei mellett páratlanul erős személyiségét és izgalmas élettörténetét is bemutatták.
A fotográfiák egy része eredeti kópia volt, amelyek Szipál hagyatékának megbecsült darabjai voltak és halála után most először kerültek ilyen összegző bemutatásra. A kiállításon felépítették Szipál műtermét is, hogy a látogatók számára megidézzék, milyen lehetett a kamerája előtt lenni.
Lelépő