A lórévi Zichy-kápolna néhány nappal ezelőtt még szilárdan állt a száraz földön, ma viszont már teljesen körbevette a kiáradt Duna vize. Pintér Zoltán lenyűgöző felvételeket készített a Csepel-szigeten található kápolnáról, amelyek jól bemutatják a természet erőinek hatását.
Az évszázadok során számos áradást megélt
A kápolna a Duna árterében egy kis dombra épült, amelynek magassága éppen megfelel a közeli töltés szintjének. Amikor a folyó kilép medréből, a kápolna szinte elszigetelődik a külvilágtól, és az érdeklődők számára csónakkal válik elérhetővé.
A fotók szeptember 17-én, a száraz időszakban, valamint szeptember 19-én, az áradás idején készültek, így látványosan dokumentálják, ahogy a Duna két nap leforgása alatt szigetté változtatja az impozáns neogótikus épületet.
A lórévi Zichy-kápolna azonban nemcsak gyönyörű építmény, hanem jelentős történelmi emlékhely is.
Az építészeti különlegesség mögött egy tragikus múlt húzódik: Zichy Ödön gróf sorsának emléke, akit hazaárulás vádjával 1848-ban Lóréven végeztek ki.
A Zichy-kápolna története
Ferenc József császár 1853-ban építtette a kápolnát, hogy emléket állítson Zichy Ödönnek, aki hű maradt a császárhoz a szabadságharc idején. Zichy Ödön, illetve eredeti nevén Zichy Eugenio (Jenő), és testvére, Pál, Jelasics horvát bán katonáival tartottak hazafelé, amikor a magyar csapatok elfogták őket.
Zichy Ödönt hazaáruló iratok birtoklása miatt azonnal hadbíróság elé állították,
ahol Görgey Artúr parancsára kötél általi halálra ítélték, míg testvérét, Zichy Pált felmentették. Zichy Ödön a szabadságharc egyetlen arisztokrata áldozata lett, akit a kivégzést követően jelöletlen sírba temettek el.
A kivégzés helyszíne később Ferenc József számára is jelentőségteljes hellyé vált, és a hűség emlékére építtette fel a ma is álló kápolnát. Bár az épület díszes ünnepséggel került felszentelésre, a helyi lakosok távol maradtak, tiltakozásul a császár által tisztelt magyar hazaáruló miatt.
Lelépő, fotók: Pintér Zoltán