Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sirbu, az erdélyi város polgármestere.
A segesvári vár számos titkot őriz, de egyre többre derül fény
Az elöljáró az Agerpres tájékoztatása szerint a helyszínen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezáltal a világörökség részét képező segesvári vár újabb titkára derült fényt.
Erről eddig csupán annyit lehetett tudni, hogy 1848-ban bontották le és korábban fogdaként is működött – mondta a polgármester. A romok mellett 13. századi cseréptöredékeket is találtak a régészek.
Sirbu emlékeztetett arra, hogy a vár falának több szakaszán zajlanak helyreállítási munkálatok. Így bukkantak rá a lebontott torony romjaira és más értékes leletekre.
„Még sok a felfedeznivaló” –
idézte az Agerpres a polgármestert. Hozzátette: meg van győződve arról, hogy együtt sikerül megfelelően bemutatni a segesvári vár értékeit.
Nicolae Tescula, a segesvári történeti múzeum igazgatója közölte: jelentős felfedezésről van szó, mely egy rejtély megoldását is jelenti a szakma számára.
Elmondta: a Szövők tornya a 15. században épült a Szabók és a Szűcsök tornya között, 1846-ban döntöttek a lebontásáról.
Az ebből származó követ a vár utcáinak kövezésére használták.
A háromszintes torony jelentőségét az adta, hogy a befolyásos szövők céhe tartotta fenn. Ennek köszönhetően az erdélyi város a 19-20. század fordulóján jelentős textilipari központ lett. A toronyban fogda is működött, az Óratoronyban lévőn kívül itt volt a város másik tömlöce.
Ioan Fedor Pascu régész elmondta:
a segesvári vár lebontott tornyai közül a Szövők tornya volt az utolsó, melynek alapjait még meg lehetett találni.
Eredetileg négyszög alapúnak épült a 13-14. században, de a lőfegyverek fejlődésével átépítették hatszögűre. 1,8 méter vastagságú fala lépcsőként is szolgált, melyen a pincében lévő fogdába lehetett lejutni – tette hozzá.
Segesvár polgármestere tavaly májusban jelentette be, hogy európai uniós forrásokból erősítik meg a vár omladozó falának több szakaszát.
A Maros megyei város első alkalommal nyert uniós támogatást a célra. Korábban saját forrásokból és hitelekből igyekeztek megerősíteni, javítani a több helyen is omladozó középkori vár falait.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, a várfal megerősítésével párhuzamosan zajlik az egykori szász város jelképének számító Óratorony tetőszerkezetének felújítása is. Ez a vár főkapuja, a középkorban tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne. A 64 méter magas tornyon 130 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat.
Az UNESCO Világörökség-listáján szereplő segesvári vár legkorábbi részei a 14. századból valók, több szakaszban épült védelmi céllal, öt bástyája és 14 tornya volt, utóbbiakból kilenc jelenleg is áll.
Lelépő, MTI, fotók: Ioan Iulian Sirbu Facebook oldala