A csíksomlyói búcsú ma az egyik legfontosabb magyar keresztény zarándoklat, mely minden évben hatalmas tömegeket vonz Erdélybe pünkösdkor. Évszázados Mária-tisztelet, székely hagyomány, legendák, történelmi emlékek és különleges szokások kapcsolódnak hozzá.
1. A csíksomlyói búcsú története egészen a középkorig nyúlik vissza
A kegyhely első jelentős írásos említése 1444-ből származik, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket a ferencesek templomépítésének támogatására. A pápa már ekkor utalt arra, hogy Csíksomlyón nagy számban gyűlnek össze a hívek Mária tiszteletére.
2. A híres kegyszobor több mint két méter magas
A csíksomlyói kegytemplom legismertebb kincse a Szűz Máriát ábrázoló, aranyozott, festett hársfa kegyszobor. A 227 centiméter magas alkotás a 16. század elején készülhetett, és eredetileg valószínűleg egy szárnyasoltár központi alakja volt.
3. A búcsúhoz kapcsolódó legismertebb legenda 1567-re vezet vissza
A monda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta volna áttéríteni Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát, a székelyek azonban a Tolvajos-tetőnél győzelmet arattak. A történet szerint az otthon maradt asszonyok, gyermekek és idősek a csíksomlyói templomban imádkoztak Babba Máriához.
4. A legendás csata történeti háttere vitatott
Bár a néphagyományban erősen él az 1567-es győzelem emléke, a történészek egy része vitatja az esemény pontos történelmi megalapozottságát. Ennek egyik oka, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház csak 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata után alakult meg.
5. A búcsú ma már nemcsak székely, hanem összmagyar esemény
A csíksomlyói búcsú eredetileg a székelyek fogadalmi zarándoklata volt, 1990 után azonban az erdélyi és a világban élő magyarság egyik legfontosabb keresztény találkozóhelyévé vált.
6. A szabadtéri mise helyszíne csak az 1990-es években vált központivá
A hatalmasra nőtt zarándoktömeg miatt a kegytemplom környéke már nem tudta befogadni a híveket. Ezért 1993-tól a pünkösdszombati nagymisét a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják.
7. A Hármashalom-oltár a búcsú egyik legismertebb jelképe
A szabadtéri mise ma a Hármashalom-oltárnál zajlik, amely 1996-ra készült el. Kialakításában Makovecz Imre útmutatásai is szerepet játszottak, a tervezést Bogos Ernő csíkszeredai építész végezte.
8. A körmenet egyik legfontosabb tárgya a 36 kilós labarum
A búcsú egyik különleges jelképe a labarum, amelyet a hagyomány szerint a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két legjobb végzős diákja visz a menetben. A díszes jelvény a győzelem szimbóluma.
9. A csángók hagyományosan a menet végén vonulnak
A moldvai és gyimesi csángók keresztalját „fehér keresztaljának” is nevezik, hagyományos viseletük miatt. 1990 után, negyven év kényszerű távolmaradást követően térhettek vissza a búcsú hagyományos rendjébe.
10. Budapestről különvonatok is indulnak Csíksomlyóra
2008 óta minden évben elindul a Székely Gyors különvonat Budapestről Székelyföldre, hogy a zarándokok eljuthassanak a búcsúra. Később további zarándokvonatok is csatlakoztak, köztük a Csíksomlyó Expressz és a Boldogasszony Zarándokvonat.
Lelépő