Zórád Ernő diafilm-illusztrációiból nyílik kiállítás Kápolnásnyéken, a Halász-kastélyban. A tárlat egészen novemberig megtekinthető.
A Rajzolta: Zórád Ernő – Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig című tárlat a 70 éves múltra visszatekintő magyar diafilm egyik megteremtője előtt tiszteleg. A tárlat tizenhárom klasszikus diafilm eredeti illusztrációin keresztül mutatja be a történeten túl azt is, hogyan és milyen technikával készültek e filmek.
A tekerős diafilm igazi retró kincs
Az 1950-es évektől napjainkig generációk sora nőtt fel a „tekerős” diafilmeken, amelyeket képregény formában, a falra vetítve lehetett megnézni. Magyarországon az 1954 őszén megalapított Magyar Diafilmgyártó Vállalatnak köszönhető a szalagos mesefilmek gyártása és hatalmas sikere. A rendszerváltozásig több mint 6000 különféle tematikájú diafilm készült.
Ezek között a mesék és az ifjúsági regények feldolgozásai voltak a legnépszerűbbek.
Ezeket a magyar rajzfilm, képregény és illusztráció történetének ikonikus alakjai készítették, köztük Dargay Attila (1927-2009), Zórád Ernő (1911-2004) és Réber László (1920-2001). Sajátos képi világukkal a tömörítés ellenére is vissza tudták adni az eredeti művek hangulatát, irodalmi értékét.
Csúcsra jár a nosztalgia
A felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származó Zórád Ernő 1921-ben költözött családjával Budapestre. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott. Nevéhez fűződik az első magyar szóbuborékos képregény (Winnetou, 1957) megrajzolása, és
őt tartják az 1950-es évek derekán kibontakozó mese- és ifjúsági diafilmsorozatok egyik legfontosabb megteremtőjének is.
A képregényt és a diafilmet ugyanis művészi színvonalra emelte.
A november 17-ig látogatható időszaki kiállítás a BÁV ART, a kápolnásnyéki Halász-kastély és a Diafilmgyártó Kft. közös szervezésében valósul meg. A tárlat kurátora Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatója.
Lelépő, forrás: MTI, fotók: Fortepan / Korenchy László
