Mintegy hatszáz zarándok indult el hétfőn Budapestről Lengyelországba. Az úti cél a magyar pálosok szerzetesrendje által alapított czestochowai Szűz Mária-kegyhely a Fekete Madonna zarándokvonattal.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikai államtitkára az indulás előtti búcsúztatón utalva a világban zajló eseményekre, azt mondta, a zarándokvonatra most talán nagyobb szükség van, mint bármikor korábban.
Kigördült a zarándokvonat
„A zarándokok ne csak a saját lelki békéjüket keressék és találják meg, hanem a nagyobb közösség békéjét, nyugalmát is” – fogalmazott, jelezve, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan most is utaznak gondoskodásban élő fiatalok a vonaton, akiknek ez egy jó lehetőség a közösséghez kapcsolódáshoz, ami meghatározó élmény lehet az életükben.
Budai László, a zarándokvonat szervezője, a Misszió Tours vezetője elmondta, a vonaton mintegy hatszáz zarándok utazik Lengyelországba, a résztvevők közül mintegy százötvenen Erdélyből érkeztek az útra. A programon egyetemisták és gondoskodásban élő fiatalok is részt vesznek.
Az úti cél a magyar pálosok szerzetesrendje által alapított czestochowai kolostor, ahol gazdag lelki program várja a zarándokokat, akik csütörtökön a krakkói II. Szent János Pál-bazilikában szentmisén vesznek részt.
Czestochowa Fekete Madonnájáról
Lengyelország vallási központja, Czestochowa, elválaszthatatlan a Jasna Góra kolostortól és a Fekete Madonna híres ikonjától. Az ikon egyenes tartású, álló Mária-alakot ábrázol, aki bal karján tartja Jézust, és utat mutat.
A legenda szerint a képet maga Szent Lukács evangélista festette a Szent Család asztalának fájára.
A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy a festmény a XIII. században készült, és mielőtt Czestochowába került volna, egy balkáni ikonosztázban volt. Ez azonban nem csökkenti a kép jelentőségét: a czestochowai Fekete Madonna és a szentély a lengyel nemzet fontos kultuszhelye.
A XVII-XVIII. században a czestochowai kép a legfontosabb és legnagyobb tiszteletben álló keresztény ereklyék közé tartozott, közvetlenül a „nem emberi kéz által készült” Krisztus-képek mellett. Az első ismert felújítást Jagelló Ulászló finanszírozott. Ezt követően is megmaradt azonban Madonna arcán lévő sebhely, amely csodás jelnek számít.
Úgy tudni, a sérülés 1430-ban keletkezett, amikor rablók támadták meg a czestochowai szentélyt.
A király által támogatott felújítás a kép legrégebbi dokumentált restaurálása volt Lengyelországban.
Jasna Góra különleges jelentőségét a lengyelek számára 1655-ben, a svéd invázió idején nyerte el. 1657. március 16-án János Kázmér király Jasna Górán imádkozott Lengyelország megmentéséért a protestáns svéd és magyar seregektől.
Imái meghallgattattak.
A Fekete Madonna csodálatos erejét számos eset bizonyítja: például azok mankói, akik újra járni tudtak, valamint a fogadalmi ékszerek és táblák. A kép különleges jelentőséggel bír a lengyelek számára, amit az is bizonyít, hogy gyakran öltöztetik drága ruhákba. A XVII. század második felétől kezdve a czestochowai kép hét ruhát kapott, köztük a legszebbeket rubinokkal, gyémántokkal, gránátokkal, türkizzel és gyöngyökkel díszítve.
Lelépő, címlapfotó: Kocsis Zoltán, MTI