Amikor a természetvédelem és a természetfotózás találkozik, ott nagy dolgok születnek. Így történt ez a Magyar Természettudományi Múzeumban is. Október 10-én a két nagy múltú szervezet közös fotópályázatának díjazott alkotói átvehették elismeréseiket Magyarország vizes élőhelyeit bemutató fotográfiájukért. Emellett megnyitották a legszebb beérkezett pályamunkákból a CEWE támogatásával készült tárlatot is.
Csodás kiállítás hívja fel a figyelmet a vizes élőhelyek megőrzésére
Az UNESCO MNB és a Varázslatos Magyarország együttműködése hosszú múltra tekint vissza, idén azonban egy égető témával álltak elő. Olyan közös fotópályázatot hirdettek, ahol egy igencsak aktuális természetvédelmi jelenséget vettek fókuszukba. A Vizes élőhelyeink nevet viselő fotópályázat nem titkolt célja az volt, hogy a beérkező képek
minél szerteágazóbban mutassák be országunk vízi világának sokszínűségét.
Azt, hogy miért is olyan fontos ennek ökoszisztémája, és hogy mit veszíthetünk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a megőrzésükre.
A víz az életünkhöz szükséges egyik legértékesebb erőforrásunk. A vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés létfontosságú mindannyiónknak, ugyanakkor rendkívül szűkös erőforrás az édesvíz. A világ összes vízkészletének csupán 2,5 százalékát teszi ki, és ennek az édesvízkészletnek kevesebb mint 1%-a hozzáférhető emberi hasznosításra.
A vizes élőhelyek a lokális éghajlatra is hatással vannak, valamint csökkentik az időjárási szélsőségeket.
Ezáltal pedig segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, hiszen szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyé, ideértve az erdőket is.
Hatalmas veszélyben vannak vízes élőhelyeink
Az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei, az inváziós fajok terjedése és az éghajlatváltozás miatt a vizes élőhelyek mára a leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Világszerte az 1700-as évek óta a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka semmisült meg, és sajnos a trend egyre csak gyorsul.
1970 óta a vizes élőhelyek legalább 35 százalkéka veszett el.
Az UNESCO által 1971-ben útjára indított Ember és Bioszféra Program keretében létrejött hazai bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára. A vizes élőhelyek védelme tekintetében kiemelkedő fontossággal bír a Fertő, a Hortobágy és a Kiskunság bioszféra-rezervátum, valamint a világ első, öt ország területére kiterjedő bioszféra-rezervátuma, a Mura-Dráva-Duna árterei.
Európa Amazonasa
Az „Európa Amazonasa” néven is emlegetett rezervátum Európa egyik legnagyobb összefüggő területű vizes élőhelye. Változatos területeket rejt magában, és ennek köszönhetően számos különböző állat-, növény- és gombafaj szinte háborítatlan otthonául szolgál. Teljes területe megközelíti az egymillió hektárt, ennek egyharmada Magyarországon található.
A pályázatra olyan képeket vártak a szervezők, amelyek a magyarországi vizes élőhelyeket, az ott élő vadvilágot együtt mutatják be. A több mint 200 beérkezett alkotást a VM szakmai zsűrije értékelte hazánk kiemelkedő természetfotósától, Máté Bencétől kezdve a vadvilág védelméért küzdő nemzetközi fotóriporter Britta Jaschinskiig.
Az első helyezést Angyal Péter szerezte meg a Virágok tánca című fotójával. Második lett a sóballák világát bemutató Palcsek István, bronzérmes pedig Szűcs Boldizsár lett az Ébredés című felvételével. Különdíjat kapott Tóth László, Dr. Barsi Ernő és Kreiner Roland is.
Lelépő