Augusztus végéig megjelenhetnek az esti égbolton az éjszakai világító, vagy más néven poláris mezoszférikus felhők. A különleges optikai jelenség a felső légkörben, a mély szürkület idején szokott látványos lenni.
A „világító felhők” kizárólag a nyári hónapokban jelennek meg, az északi féltekén májustól és augusztusig, az ötvenedik és a hetvenedik szélességi fok között láthatóak. Hazánkban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy június közepétől augusztusig jelennek meg a szürkületet követően, rendkívül magasan.
A poláris mezoszférikus felhők kialakulása éppen olyan érdekes, mint a látványuk. Tulajdonképpen jégkristályokból állnak és bár nyári jelenségről van szó. Ezek a rétegek még mindig eléggé hidegek ahhoz, hogy jégkristályok képződjenek bennük. Bár a szürkületet követően a Nap már nincs a horizonton, a magasan lévő felhőket, bennük a jégmagokkal, még mindig megvilágítják a nap sugarai.
Így jön létre ez a gyönyörű jelenség az éjszakai égbolton.
Az elmúlt években gyakrabban jelentek meg a poláris mezoszférikus felhők olyan területeken is, ahol korábban ritkábban fordultak elő. Ennek pontos okát még mindig vizsgálják a kutatók.
Nem csak a világító felhők fordulnak elő gyakrabban manapság, de a sarki fény is a korábbinál többször mutatja meg magát hazánkban. A sarki fényt a Napból folyamatosan, míg robbanások esetén lökésszerűen kiáramló elektron és ion részecskék okozzák, melyek kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezejével. Az ütközések során a részecskék energiája elektromágneses sugárzás formájában szabadul fel, ezt látjuk sarki fényként. De hogy miért látható gyakrabban Magyarországon is? Ennek okairól ebben az interjúnkban kérdeztük a szakértőt.
Lelépő, fotók: Deák Dániel, Lelépő hivatalos Facebook csoportja