A modern nagyvárosok nyüzsgése mögött sokszor meglepő valóság rejlik: a közösségi élmények hiánya, az elszigeteltség érzése és a magány mindennapossá válása.
A Nova Tech Industries friss elemzése, a World’s Loneliest Cities Index 2025 választ ad arra, hogy mely városok ösztönzik leginkább a közösségépítést, és hol a legnagyobb az elszigeteltség kockázata. Az index 25 nemzetközi nagyvárost vizsgált kilenc szempont alapján – az egészségügyi ellátástól a kulturális tényezőkig –, és így részletes képet adott arról, milyen tényezők befolyásolják az urbánus magányt.
A kutatás hátterét az adja, hogy a magány mára korunk egyik legsúlyosabb társadalmi kihívásává nőtte ki magát. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-ban „globális népegészségügyi problémának” minősítette, hiszen
a világ lakosságának 16 százaléka szenved a következményeitől.
Ezek nem pusztán pszichés terhek: a magány 50 százalékkal növeli a demencia, 30 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és évente mintegy 871 ezer halálesethez köthető.
Az idei rangsorban Köln bizonyult a legkevésbé magányos városnak, 41,8 pontos eredménnyel, szorosan mögötte Lisszabon és Miami végzett. Az élmezőnyben főként európai városok találhatók, köztük Barcelona, Bécs, Zürich, Berlin, Hamburg, Róma és München. Ezzel szemben az amerikai nagyvárosok szinte kizárólag a lista végére szorultak: New York, Los Angeles, Houston, San Diego és Dallas bizonyultak a legelszigeteltebb helyeknek.
Budapest a tizenhatodik lett.
A regionális mintázatok alapján egyértelmű, hogy Európa erős pozícióját az átfogó egészségügyi ellátás, a kompakt, jól bejárható városközpontok és a közösségi élethez kötődő kulturális hagyományok biztosítják. Németország különösen kiemelkedik, hiszen négy városa is a tíz legkevésbé magányos közé került. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a szétszórt városszerkezet és a gyengébb társadalmi infrastruktúra járul hozzá az elszigeteltséghez.
Lelépő