1626-os felépítésének kerek 400. évfordulóján megnyitotta kapuit a hitelesen újjáépült gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár. Az erőd falai között megnyílt az interaktív, élményalapú vártörténeti kiállítás, valamint a „várkorcsma”, és a vár mellett a kilátóterasz is.
A Bethlen–Rákóczi-vár műemléki helyreállítása a bécsi osztrák hadilevéltárban (Österreichisches Staatsarchiv – Kriegsarchiv) található, 1768-ban, 1854-ben és 1876-ban készült, hadmérnökök által készített hiteles felmérési tervek alapján készült.
A viszonylag kis alapterületű épületben a kiállításon kívül kávézó, ajándékbolt, közösségi tér (várkorcsma), gyereksarok és vizesblokk is helyet kapott, mellette kilátóterasz létesült az Áldomás-hegy gerincén.
A gyimesi várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) építtette 1626-ban. A hagyomány szerint a 17. század közepén I. vagy II. Rákóczi György erdélyi fejedelem további megerősítéseket végeztetett a váron, ezért ragadhatott rá a „Rákóczi-vár” elnevezés.
A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. által készített, modern installációs elemekkel és a bemutatás újszerű eszközeivel felvértezett kiállítás egyfajta történelmi mélyfúrás, amely az 1626-os alapítástól egészen a 2026-os újjászületésig vezeti végig a látogatót az erőd, a vámhely és a Gyimesi-átkelő történetén, feltárva a múlt eddig láthatatlan, személyes rétegeit is.
A kiállítás tervezésekor kiemelt szempont volt az élményszerű ismeretátadás, így a témák széles skálája interaktív módon, a modern digitális innovációk felhasználásával került feldolgozásra. Emellett természetesen a feltárt, a 17. és a 20. század közötti időszakból származó régészeti leletek is kiállításra kerültek kísérőadatokkal, amelyek a vár lakóinak életmódját mutatják be.
A hagyományos vizuális történetmeséléssel szakítva a kiállítás különleges L-alakú vetítés formájában, animációs és drónos felvételek szinergiájában meséli el a vár 400 éves múltját, amelynek egyes építési periódusait, azaz, hogy hogyan is nézett ki a vár az egyes évszázadokban, számítógépes elméleti rekonstrukciók mutatják be.
A két szinten megvalósult kiállító-, és élménytérben tett látogatást fénydobozon időrendi sorrendben ritka archív fotók, az építtető Bethlen Gábor AI segítségével készült üdvözlőbeszéde, fejedelmi portrék, fejedelmi címerek, helyrajzi térképek, metszetek, izgalmas UV-lámpás nyomozójáték, térben függő vármakett, a várrom és a Kontumáci kápolna 1940-es filmhíradós mozgóképe, valamint a vár alatti 30-as számú vasúti őrház és a vár felújítását a közösségi emlékezet oldaláról rögzítő interjúk gazdagítják.
A legkisebbek részére a Gyimes-völgye legendáit feldolgozó animációs kisfilmek és a kora újkori várakban használt társasjátékok teszik feledhetetlenné az élményt.
A fejlesztés révén egy ikonikus turisztikai vonzerő jött létre a Tatros partján. A projekt az innovatív, Gyimesbükk, a Gyimes-völgy és a csángó néphagyomány kulturális örökségéhez kapcsolódó élményturisztikai elemek bevezetésén túl a már meglévő térségi vonzerők erősítését is szolgálja, erősíti a kínálat komplexitását.
A vár újjáépítése Gyimesbükk Község Önkormányzata és Olteán Péter polgármester szívós kitartásának eredményeként a Román Állam Országos Beruházási Társasága (CNI – Compania Națională de Investiții) finanszírozásában és lebonyolításában valósult meg. Az önkormányzat önrésszel, a Gyimesbükkért Egyesület gyűjtéssel járult hozzá a projekthez. A kiállítás elkészítését a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Magyar Állam Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatta. Az újjáépítés munkálatai hosszú előkészület után 2024–25-ben zajlottak, a kiállítás 2025–26-ban került berendezésre.
Lelépő