Földet ért az idei kilencedik, Magyarország területén kialakult tornádó, ami ezúttal Szentesnél söpört végig.
A tegnapi hidegfront hatalmas peremfelhőkkel és zivatarlánccal érkezett meg pénteken, Szentesnél pedig tornádó is kialakult. Ez idén már a kilencedik forgószél, ami Magyarország területén alakult ki az Időkép szerint.
Még nyár elején írtuk, hogy az akkori időszak viharaiban hol alakultak ki tornádók. Májusban a nem mezociklonális eredetű légörvények Békéscsabán, júniusban Tatabányán, Budapesten, Miskolcon, Rohoncon és Ősiben is megfigyelhetők voltak. Sőt, ekkor volt olyan település is, ahol egyszerre több tölcsér is lenyúlt az égből. A kialakulását megelőző tubákból pedig már annyit produkált ebben az évben az időjárás, hogy már számolni sem lehet.
Így alakul ki a tornádó
Mint ismert, a tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy
A HEVESEN ÖRVÉNYLŐ LÉGOSZLOP A VIHARFELHŐBŐL INDUL KI, ÉS A FÖLDFELSZÍNNEL ÉRINTKEZIK.
Magyarországon kevésbé drámai hatású tölcsérek alakulnak ki, ezek zömében úgynevezett nem mezociklonális eredetűek.
Ahhoz, hogy forgószél alakuljon ki, több tényezőre is szükség van. Ilyen a lassú, szinte egy helyben álló konvergenciazóna, jelentős alacsony szintű labilitás, tartósan megrekedő fokozott örvényesség.
Soha nem ért földet annyi tornádó Magyarországon, mint az elmúlt pár napban
A forgószeleket szélerősségük és pusztításuk mértéke alapján osztályozzák az úgynevezett Fujita-skála segítségével. A Magyarországon észleltek zömében EF0, azaz gyenge kategóriába sorolhatók.
SZÉLSEBESSÉGÜK 105–137 KM/H KÖZÉ TEHETŐ.
Ebben az esetben a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. Ezt leszámítva azonban nincs bejelentett pusztításuk.
Lelépő