Teljes megújuláson ment keresztül a tiszadobi Andrássy-kastély, amely két állandó kiállításnak is otthont ad.
Az Andrássy-kastély története
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram leírása szerint a tiszadobi kastélyt gróf Andrássy Gyula, Magyarország miniszterelnöke, az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere építtette. 1872-ben vetődött fel egy gótikus stílusú vadászlak építésének gondolata, viszont alighogy elkészült, máris tervbe vettek egy nagyobb épületet. 1880 és 1885 között épült fel a kastély Meinig Artúr tervei alapján.
Az aszimetrikus tömegképzésű, eltérő magasságú és formájú tornyokkal épített historizáló épület a Tisza holtágára kifutó, nagy kiterjedésű parkban áll, melyben a kastély melléképületei és modern épületek is helyet kaptak.
A francia, Loire-völgyi XIV-XVI. századi kastélyok hatása érezhető a tornyokkal gazdagon tagolt épülettömbön.
Az U alaprajzú épület négy sarkán egy-egy torony emelkedik, a délnyugati és az északkeleti sarkon egy-egy kerek, az északnyugati és a délkeleti sarkon pedig egy-egy szögletes alaprajzú torony. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Budapestről átszállított Andrássy-ebédlő zárterkély-építménye, mint utólagos bővítmény.
Nem csak kívül, belül is pazar volt
A kastély berendezését, a környék parkosítását már a gróf fia, ifj. Andrássy Gyula fejezte be. Értékes műkincseket őrzött az épületben: barokk festmények, olasz, francia, németalföldi és német mesterek művei, azon kívül modern francia műalkotások, főként a barbizoni iskola tájképei függtek a falakon, régi és kortárs magyar festmények mellett. Több ezer kötetes könyvgyűjtemény és számos értékes bútor volt a kastélyban.
A lovagtermet az ősök galériája, gobelinek és fegyverek díszítették.
Az egykori angolkert a Tiszáig leért, az épület mellett a franciaparkok mintájára szabályosan nyírt örökzöld sövényből labirintust alakítottak ki.
Mesebeli park vette körül a tiszadobi kastélyt
A kastélypark területe 46 100 négyszögöl, amelyhez a Tisza medrének 4 390 négyszögöles területe is hozzátartozott az 1931-es felmérés szerint. A kastélytól északra elterülő tisztáson arabeszkszerűen nyírt növényzet volt, buxusokból és tiszafákból.
A kertrészben egy márványszobrot és egy szobrászmunkával díszített kőoszlop virágvázát is elhelyeztek.
A kastélykert déli részében három melléképület állt. Az istálló egyik épülete 1872-ben épült, az ezzel szemben lévő L alakú istállóépületet 1886-ban létesítették. 1892-ben épült a nagy konyha, melyet 1923-ban kulcsárlakká bővítettek. A bejárat mellett épült a régi kulcsárnői lak 1890-ben, melyet gép- és mosóházzá alakítottak 1923-ban.
1886-ban épült az erdészlak a park nyugati részén, melyet később kertészlakká alakítottak.
Ettől távolabb fából készült fácánkamrák és vályogfalú őrgunyhó (1872) helyezkedett el. A kastélytól keletre a Tisza holtág partján, faszerkezetű csónakház is létesült 1914-ben, északkeletre pedig teniszpálya terült el. 1892-ben készült el a kastély kerítése.
Feldúlták a kastélyt, tönkretették annak értékeit
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban a nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett kastélyt. Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek tíz-tizenkét kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták.
A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került.
Gyermekvárosként működött hosszú évtizedeken keresztül
1948-ban háromszáz osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött.
A gyermekváros – mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek – 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.
1998-tól minden év augusztusában megrendezésre került a kastélyban az immár hagyományosnak nevezhető tiszadobi zongorafesztivál, a “Zongora Ünnepe Keleten”, ahol a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei léptek fel.
Kiállításon mutatják be az Andrássy-k életét
A teljes rekonstrukción átesett tiszadobi Andrássy-kastélyban két kiállítást alakítottak ki. Az egyik bemutatja a XIX. század végi életmódot, az emeleten pedig idősebb Andrássy Gyulának és ifjabb Andrássy Gyulának állítottak emléket.
A tiszadobi Andrássy-kastélyt Lázár János építési és közlekedési miniszter adta át. Bejelentette: a magyar állam a kezelésében lévő műemléképületek egy részét értékesítené, másik részét vállalatoknak, egyetemeknek, egyházaknak adná, a nemzetformáló politikusok lakóhelyét pedig emlékhellyé alakítja. A politikus arról is beszélt, hogy jövő nyárra megújul Tisza István, és Tisza Kálmán miniszterelnök geszti lakhelye, illetve néhány hét múlva adják át a nagycenki Széchenyi-kastély megújult épületét.
Lelépő, fotók: MTI, Máthé Zoltán