Nagy volumenű projekt zárult le Hévíz és Keszthely környékén. Nettó több mint hatszázhatvan millió forintos támogatásból történtek meg a komoly lépések az ország talán legszebb, védett lápvidékének megőrzésére.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi 2020 program keretében nettó 661,90 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A projekten belül olyan helyszíneken is történtek beavatkozások, amelyek védettek és/vagy tagjai az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. Az összegből számos fontos feladatot valósítottak meg a védett természeti értékek megőrzésére. Ennek kiemelkedő jelentőségű színtere volt a Hévízi-tó természetvédelmi területe, a Hévízi-csatorna és a Hévíz-Keszthelyi-láp.
Hatvankilenc állomása lett a lápon átvezető tanösvénynek
A Hévízi-csatornán vízitúrázók és a parton sétálók számára alakítottak ki egy összesen hatvankilenc tájékoztatótáblán végig vezető tanösvényt. Ez a Hévízi-csatorna és a Hévíz-Keszthelyi-láp természeti értékeit, valamint a projekt keretében végrehajtott beavatkozások eredményeit mutatja be. A Hévízi-tó TT területén található sétaúthálózat fejlesztését pedig tanösvénytáblák kihelyezésével, a hidak felújításával,
pallós ösvény és egy lombkorona megfigyelő állomás kiépítésével valósították meg.
Az ex-lege védett Hévíz-Keszthelyi-lápon található gyepterületek javítását vetőszénával történő felülvetéssel valósították. A tó napi üzemeltetéséhez kapcsolódóan pedig a vízkormányzást szolgáló elavult északi és déli zsilipek isfelújításra kerültek, továbbá beépítésre került egy korszerű áramlásmérő rendszer is.
Az inváziós fajoktól is sikerült megszabadulni a Hévíz-csatornán
A projekt keretében a Hévízi-tó körül leromlott állapotú élőhelyek rekonstrukcióján túl a tó őshonos élővilágát veszélyeztető özönfajok visszaszorítása és fajvédelmi tevékenység is megvalósult. Az idegenhonos vízi növényfajok gyérítésében a Hévíz-csatorna közel tíz kilométeres szakasza volt érintett. Itt 2020 és 2023-ban többféle módszerrel távolítottak el
több mint kétszáz tonna idegenhonos vízinövényt.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, inváziós fajos is veszélyeztették a védett területet. Többféle szelektív halászati módszer alkalmazásával mintegy száz beavatkozás során távolítottak el idegenhonos halakat. Ezek között volt ezüstkárász, naphal, kínai razbóra, amurgéb, trópusi sügérfajok, párducmintás vértesharcsa, fekete törpeharcsa és virginiai márványrák is.
A tájékoztatás szerint a fejlesztésekkel, beavatkozásokkal összesen száznyolcvanhat hektár terület került jobb védettségi állapotba. A szemléletformálási jegyében pedig két változatos tanösvény is szolgálja a Hévízi-tónál és környékén kirándulók kikapcsolódását.
Ezt olvastad már?
A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint Hévízen hamarosan nagyszabású fejlesztések kezdődhetnek meg, amik érintik a termáltavat és a Hévíz-Balaton Airportot is. A cél az, hogy a hungarikumnak számító gyógytó hírnevéhez méltó környezetben fogadhassa a turistákat. Ennek egyik leglátványosabb eleme a Tófürdő épületének újjászületése lesz.
Az ország legnagyobb termáltava visszakapja régi, pazar megjelenését
Lelépő, fotók: Agrárminisztérium Facebook oldala