Tiszasziget legmagasabb pontján, a Szélmalom-dombon áll egy különös épület, amely egyszerre idézi a régmúlt paraszti világát és kínál mámorító látványt a mai kor természetjáróinak. Az egykori gabonaőrlés központja mára szinte teljesen eltűnt a közösségi emlékezetből. Egészen mostanáig, hiszen Papdi Balázs csodás fotóira garantáltan felkapja mindenki a fejét.
A 19. század végén, az 1880-as években épült szélmalom egykor Selmeczi István, majd Juhász István birtokában volt, a háborút követően, 1946-ban pedig Bódi Antal molnár dolgozott benne. Az épület vályogból készült, amit téglaköpennyel borítottak, így vált ellenállóvá a szél és időjárás viszontagságaival szemben.
Sajnos a malom eredeti teteje leégett, vitorlái eltűntek, jelenleg bádogfedél borítja, de még így is lenyűgöző látvány.
A Móra Ferenc Múzeum kutatásai alapján a domb és környéke már az ősidőkben is lakott terület volt. Bronzkori edények és cseréptárgyak tanúskodnak arról, hogy az emberek már több ezer éve is otthonra leltek ezen a tájon.
Most azonban valami egészen új ad különleges bájt az öreg malom környezetének: a virágzó rózsaföldek.
A dombot övező mezőkön rózsaszín, piros, fehér és sárga rózsák nyílnak végeláthatatlan sorokban, mintha maga a természet döntött volna úgy, hogy visszaad valamit abból a szépségből, amit az idő elvett. Papdi Balázs fotós képei tökéletesen visszaadják ezt a festői látványt.
Tiszasziget Szélmalom-dombja ma már nem a búzáról, hanem a csendről, a rózsák illatáról és a múlt emlékeinek csendes tiszteletéről szól. Ha különleges, mégis nyugodt helyet keresel egy dél-alföldi kiránduláshoz, ez a domb tökéletes úti cél lehet.
Lelépő
