Petőfi Sándor nem csak zseniális költő volt, de a magyar szabadságért vívott harc szimbólumává is vált. Ikonikus szereplőként és történelmi alakként nem egyszer tűnt fel arcképe a fizetőeszközökön. Van azonban egy egészen különleges érme, amiről csak kevesen hallottak.
Petőfi portréja több alkalommal is rákerült a fizetőeszközünkre
Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának szakértője a múzeum közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Petőfi Sándor portréje 1932-ben került egy 50 pengős bankjegyre, majd később a 10 forintoson is ő szerepelt, majd a papírpénzek mellett a különböző évfordulókra kibocsátott érmék is tisztelegtek előtte. Van azonban egy egészen különleges érme, amiről csak kevesen tudnak.
Ráadásul ebben az esetben a költő portréja az érme belsejébe került.
A szabadságharc érméit utólag alakították át
„Az 1848–1849-es szabadságharc pénzverésének egyik érdekessége volt az úgynevezett csavaros krajcárok használata. Ezek olyan, a szabadságharc során vert érmék, melyeket utólag átalakítottak: két oldaluk szétcsavarozható, belsejük üreges” – magyarázza Kovács Enikő. Hozzáteszi,
ismert ilyenből egy-, három- és hatkrajcáros érme is.
A szakértő emlékeztet arra, hogy egyes feltételezések szerint azért készültek, mert az érme közepén kialakított rekeszben titkos üzeneteket lehessen elrejteni.
„Innen ered a szintén közkeletű spionpénz, illetve futárpénz elnevezésük” – hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Hozzáfűzi, mások szerint az átalakításra már később, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában kerülhetett sor, és inkább apró, 1848–49-hez kapcsolódó relikviákat rejthettek beléjük.
A csavaros krajcárokban titkos üzeneteket is lehetett küldeni
Ez utóbbi feltevést látszik alátámasztani a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe bekerült háromkrajcáros is.
Külsőre ugyanis pont úgy néz ki, mint bármelyik, szabadságharc alatt vert érme.
Előlapján magyar nyelvű köriratban (MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ) a koronás magyar címer, és a címletre utaló 3–K, hátlapján a címlet (HÁROM KRAJCZÁR), a kibocsátás éve (1849) és a verde (N.B. – Nagybánya) látható.
„Csupán az élesszemű megfigyelők vehetik észre a vékony vágatot az érme peremén. Ennek mentén szétcsavarozva tárulnak fel az érme valódi titkai” – mutat rá Kovács Enikő. Belső oldalaira ugyanis egy-egy apró portrét illesztettek. Az egyik egy barnahajú fiatalember, a másik egy tollas kalapot viselő idősebb úr, Petőfi Sándor és Bem József.
Lelépő, fotó: Gedai Csaba, MNM Facebook oldala