A parajdi sóbányát teljesen elöntötte a Korond-patak áradása, és bár az Országos Sóipari Társaság három héten belül megkezdi a mentési munkálatokat, továbbra sem tudni, hogy a bányából mi menthető meg. A felszínen a károk még nem érzékelhetők, de a hegy gyomrában egyre súlyosabb a helyzet – a víz folyamatosan oldja a sótestet, ezzel dominószerűen gyengítve a föld alatti szerkezeteket. A legnagyobb kérdés most már nem az, hogy mikor lehet újra kinyitni a bányát, hanem az, hogy sikerül-e megelőzni egy olyan földmozgást, amely már nemcsak gazdasági, hanem emberi tragédiához is vezethet.
Friss információ, hogy a sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül megoldja a Korond-patak vizének elterelését, oly módon, hogy meg lehessen kezdeni a bányába ömlött víz kiszivattyúzását, arra azonban, hogy meg lehet-e menteni a mélyebben fekvő kitermelési részleget, vagy csak a bánya felsőbb szintjein lévő idegenforgalmi és gyógyászati látogatóközpontot, csak egy alapos tanulmány adhat választ.
Hosszú távon olyan megoldást próbálnak találni, hogy a patak vize ne érhesse el azokat a talajrétegeket, amelyeken utat találhat a mélybe: itt egy új patakmeder kialakítása, illetve az esetleges áradások többlethozamának felfogására alkalmad vízgyűjtő tó kialakítása is szóba jöhet.
Úgy tudni, kedden külföldi szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy
víz alatti drónokkal térképezzék fel az elöntött bánya állapotát.
Az első becslések szerint 130 millió lejre (10,4 milliárd forint) lesz szükség a lesürgősebb teendő a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe.
Ahogyan azt a Lelépő is megírta, a román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Jelenleg a bánya belsejében kontrollálhatatlan a víz jelenléte, a sótest pedig folyamatos oldódásnak van kitéve, ez pedig hosszú távon strukturális gyengüléshez vezethet a hegy gyomrában.
Mint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, ez az oldódás dominószerűen indíthatja be a föld alatti szerkezetek gyengülését, amely már nem csupán a bánya stabilitását, hanem a felszíni építményeket – lakóházakat, panziókat, közműveket – is közvetlenül veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy a sóbánya fölött sűrűn lakott terület, a parajdi község egyes részei fekszenek, egy súlyosabb beomlás kockázata túlmutat a gazdasági veszteségen:
emberi életeket is veszélybe sodorhat.
A következő napok és hetek döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy a jelenlegi állapot rendszerszintű katasztrófává növi-e ki magát. A süllyedés lehetősége különösen aggasztó, hiszen amennyiben a hegy belső szerkezete tovább gyengül, az nemcsak további vízbetöréseket eredményezhet, hanem
akár a felszíni rétegek megcsúszását, üregek beomlását, sőt földcsuszamlást is.
Erről bővebben itt írtunk:
Feltelt vízzel a parajdi sóbánya – Még nagyobb katasztrófával fenyegethet az oldódó só
És hogy mi minden veszett már eddig is oda? Ebben a cikkünkben megnézheted.
Vége! Teljesen megtelt vízzel a parajdi sóbánya turisták által látogatott része