A Cserhát különleges szeglete nemcsak földtani szempontból számít kiemelkedő jelentőségűnek, de túraélményként is emlékezetes marad. A szurdok falai között haladva az ember valóban úgy érezheti, mintha időrétegeken sétálna keresztül. Itt minden lépés a táj kialakulásáról, az egykori tengerekről, folyókról, és azokról a növényekről mesél, melyek egykor gyökeret vertek itt.
A Cserhát északi, azaz a magyar-szlovák határhoz közeli vidéke még ma is meglepően ismeretlen a túrázók körében, pedig ez a táj a maga érintetlen erdőségeivel és különleges földtani értékeivel bőven tartogat felfedeznivalót.
A Novohrad–Nógrád Geopark részeként védett terület nemcsak természetjárásra ideális, hanem ritka földtani kincseket is kínál az érdeklődő kirándulóknak. A leglátványosabb közülük kétségtelenül a Páris-patak szurdokvölgye, amelyet
sokan csak a Palóc Grand Canyonként emlegetnek.
A Páris-patak völgyében sétálva két, teljesen eltérő korszak nyomai tárulnak elénk. Az első látványos földtani képződmény egy 10–20 ezer éve formálódó, szűk, kanyargós völgy, amelyet az időszakosan lezúduló víz vájt az alapkőzetbe. A 300–350 méter hosszú, helyenként mindössze 2–3 méter széles és 20–25 méter mély szurdok egészen különleges mikroklímát és látványvilágot kínál.
A második, talán még lenyűgözőbb földtani réteg a szurdok falában bukkan elő: 15–16 millió évvel ezelőtt sekélytengerparti folyóvíz hozta létre azt az üledékes kőzetsort, amely ma is jól felismerhető a meredek falakon. A rétegek itt nem párhuzamosan helyezkednek el, hanem ferdén metszik egymást, hajlottak, elcsúszottak,
tökéletesen szemléltetik ez egykori folyóvízi mozgásokat.
A rétegek anyaga is változatos: finom homokos sávokat hirtelen váltanak fel durvább kavicsos üledékek, melyeket olykor vulkáni törmelékdarabok színeznek meg.
A sziklákban látható lyukak első pillantásra madárfészkeknek vagy kihullott kavicsok helyének tűnhetnek, valójában azonban egykori növényi szárak és ágak üregei. A nagyobb fatörzsek helyén kialakult üregek gyakran barlangszerű formákat öltenek, és ritkábban gerinces állatok csontmaradványai, fogai is előkerülnek belőlük.
Lelépő, fotók: Ipolyerdő