Erdély egyik kevésbé ismert, ám lenyűgöző műemléke az alvinci Martinuzzi-kastély, amely ma romos állapotban áll, és a régmúlt idők történelmét idézi.
Az egykori nemesi rezidencia jelenlegi állapota ellenére még mindig fontos emlékeztetője Erdély dicsőséges múltjának.
A kolostorból kastéllyá alakuló épület
Az Alvinci Martinuzzi-kastély helyén a 13. század végén egy domonkosrendi kolostor állt, amely a 16. századra elnéptelenedett. Ezt követően az uradalom többször gazdát cserélt. Az épület történetének egyik legfontosabb szereplője Fráter György, más néven Martinuzzi György, aki 1546 körül szerezte meg a területet.
Martinuzzi átalakíttatta az elhagyatott kolostort egy impozáns kastéllyá, amely ekkor a vidék egyik legmeghatározóbb építménye lett.
A kastélyban nemcsak Martinuzzi, de több erdélyi fejedelem és uralkodó is megfordult. A 16. század végén például Rettenetes Áron moldvai fejedelem raboskodott itt. Úgy tudni, a kastély falai között mérgezték meg. Az épület emellett számos intrikának és hatalmi harcnak is szemtanúja volt.
A kastély útja a pusztulásig
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején a kastély tovább bővült, és
reneszánsz stílusban nyerte el végső formáját.
Bethlen feleségének, Károlyi Zsuzsannának ajándékozta a birtokot, és az épületet számos művészi alkotás díszítette. A festmények és a díszes faragványok az akkori kor legkiválóbb művészeinek keze munkáját dicsérték. Azonban Bethlen halála után az építkezés leállt, és a kastély sorsa megpecsételődött.
1658-ban a tatárok felgyújtották, majd később, 1792-ben egy tűzvész is komoly károkat okozott. A kastély ugyan részben helyreállításra került, de a felújítások nem hozták vissza eredeti fényét. A 20. század során az épület további pusztulásnak indult, az északi szárny egy része beomlott, a déli oldal romjait pedig az 1930-as években lebontották. Ma már csak maradványai őrzik a letűnt kor szépségét.
Lelépő, fotók: Județul Alba