Több száz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba.
A veszprémi Érseki Palota északi szárnyában található Koller-könyvtárszobát a várnegyed megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye, és a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megismerhetik a könyvtárszobát és annak kincseit. A gyűjtemény főként 16–18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatok, valamint félszáz antikva, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak. Ezek közül a legrégebbi 1502-ben, vagyis alig néhány évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után készült.
Az 1550-es lyoni Biblia egykor a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdona volt.
A főpásztor utódai – köztük a palota építtetője és a könyvtár névadója, Koller Ignác – további több száz kötettel bővítették a gyűjteményt.
Különleges az az egykor biztosan Koller Ignác püspök tulajdonát képező 1574-es, a mai Wrocławban kiadott metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók és tudósok síremlékét mutatja be. A kötetben – amely a maga korában kifejezetten népszerű lehetett, hiszen öt további kiadást ért meg – Janus Pannonius egykori síremlékéről készített metszet, valamint a költő egyik epigrammája is szerepel.
A könyvtár egyik legérdekesebb 20. századi darabja az a kép, amelyet korábban a polcok közé rejtve találtak meg. A Habsburg Ottó trónörököst gyermekként ábrázoló alkotás valószínűleg Rott Nándor püspöksége idején készült, aki a Habsburg-család trónigényét elismerve kétszer is járt a száműzött, akkor még Svájcban élő IV. Károlynál és Zita királynénál, sőt egyik lányukat, Saroltát is ő keresztelte meg.
A kép – amely ma már az Érseki Múzeum tulajdona –
ezen a rejtekhelyen vészelte át a második világháborút,
amely a könyvtárszobán is rajta hagyta nyomát: 1945-ben a püspöki palotában szovjet katonakórház működött, a katonák pedig több kötetet is megrongáltak.
A barokk könyvtárszoba nemcsak az ott őrzött kötetek miatt egyedülálló: ez az Érseki Palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A helyiség dísze a 18. századi aranyozott hársfa csillár, amely egyike az épület első néhány évtizedéből megmaradt kevés dísztárgynak, így a szakemberek ezt használták mintaként a szomszédos metszetszalon hiányzó csillárjának pótlásához.
A Koller-könyvtárszobában a padlótól a mennyezetig impozáns polcrendszer és faburkolat látható, az évszázadok nyoma azonban ezeken is észrevehető volt. A helyiség a várnegyed megújítása részeként, a farestaurátorok aprólékos, gondos munkájának köszönhetően újul meg. Elkészült a belső ablakszárnyak és -tokok, valamint a könyvtárszoba parkettájának felújítása, utóbbit helyben restaurálták a szakemberek, akárcsak a helyiség bútorainak elemeit, de a Koller-portré fakeretét is az épületben újították fel.
A munka a végéhez közeledik, így hamarosan a több mint 2200 kötet is visszaköltözhet a helyére. A barokk könyvtárszobát és annak kincseit a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megcsodálhatják majd.
Lelépő