Január 22-e a magyar kultúra napja. 1823-ban, ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc leghíresebb művét, a Himnuszt.
Élete fő műve, ő mégsem tartotta jelentősnek
Kevesen tudják, de Kölcsey Ferenc nem tartotta különösebben kiemelkedő munkának a Himnuszt. Erre ékes bizonyíték az, hogy élete alkonyán, amikor visszatekintett műveire és felsorolta mely verseire a legbüszkébb, a nemzeti imádság nem volt közöttük.
„Megjelentetésére sem fektetett komoly gondot, egy általa alábecsült lapba, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurorába küldte be, ami 1828 decemberében tette közzé” – mutatott rá Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum szakértője. Hozzátette:
a hírnév még ekkor sem érte el.
1838 nyarán Kölcsey Ferenc úgy fejezte be földi életét, hogy még csak nem is sejtette, mekkora utat fut be végül költeménye. Ennek az útnak a jó részét ugyanis csak a halála után – feltehetően a költő kultuszának is köszönhetően – tette meg, azt viszont gyorsan.
A Himnusz Kölcsey halála után vált nemzeti imádsággá
1844-ben a Nemzeti Színház már pályázatot hirdetett a megzenésítésére. Összesen tizenhárom pályaművet küldtek be, közöttük Erkel Ferenc egyöntetűen legjobbnak ítélt művét is.
„Díja húsz aranydukát volt” – mondta el Kovács Enikő.
A szakértő kiemelte, a dukát volt a kor pénzérméi közül a legmagasabb értékű, és egyben az egyetlen, ami aranyból készült. Előlapján a mindenkori uralkodó, 1844-ben V. Ferdinánd volt látható, hátlapját a magyar éremképi ikonográfiában rendszeresen alkalmazott Magyarország Védasszonya (Patrona Hungariae), azaz a kisdedet tartó Szűz Mária díszítette. Egy érme hozzátevőlegesen két átmérőjű volt, és 3,5 grammot nyomott.
A húsz arany a Magyar Nemzeti Múzeum szakértője szerint átlagos jutalomnak mondható. Úgy tudni, 1847-ben ugyanennyit nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán Arany János a Toldival. Két évvel korábban, Az elveszett alkotmány című vígeposzáért pedig huszonöt aranyat kapott.
Lelépő, fotók: Magyar Nemzeti Múzeum, MTI