A magyar fenntartható turizmus újabb nemzetközi sikert könyvelhet el: a Green Destinations 2025-ös TOP 100 válogatásába két magyar település, Miskolc és Hosszúhetény is bekerült. A világ minden tájáról érkező pályázatok közül a zsűri olyan kezdeményezéseket emelt ki, amelyek valódi, hosszú távú változást hoztak a turizmusban, a közösségek életében és a természeti értékek megőrzésében.
A bejutás különösen értékes annak fényében, hogy a 2024-es TOP 100-ban Bodrogkeresztúr gólyamentő programja a világ 3. legjobb fenntartható turisztikai kezdeményezése lett a „Természet és Táj” kategóriában. Ez az eredmény tavaly Magyarországot először repítette az ITB Berlin nagyszínpadára a díjkiosztó gálán – és most újabb hazai jó gyakorlatok léphetnek a nyomába.
A holland központú Green Destinations minden évben olyan történeteket keres, amelyek valódi példát mutatnak arra, hogyan lehet a helyi közösségek, a természetvédelem és a turizmus összehangolt fejlesztésével élhetőbbé és versenyképesebbé tenni egy térséget.
Miskolc: erdőtől a tányérig – helyi ízek, fenntartható élmények
Miskolc már második alkalommal került be a TOP 100-as válogatásba. A város ezúttal a „Forest to Fork – Ehető Erdő” gasztroturisztikai programjával nyert elismerést, amely a Bükk vadon gyűjthető alapanyagaiból – gombákból, gyógynövényekből, bogyókból és vadhúsokból – épít fenntartható, szezonális élményláncokat. A kezdeményezés középpontjában a Bükki Kör állt, egy séfekből, borászokból, szállásadókból és erdészekből álló helyi közösség, akik a természet tiszteletére és a helyi identitásra építik új turisztikai kínálatukat – erre építette fel Miskolc turisztikai szervezete, a MIDMAR Nonprofit Kft az új termékcsomagot.
A program nemcsak vendégélmény, hanem szemléletformálás is: a GasztroExpressz, a Taste of Bükk vacsorák vagy a Miskolci Borangolás rendezvényein a természet és az étkezés új módon találkozik – etikus alapanyag-használattal, edukációval és közösségi összefogással. A programhoz kapcsolódó szolgáltatói kör maga is sokat tesz a fenntarthatóságért – például a lillafüredi Palotaszálló volt az első magyarországi szálláshely, amely elnyerte a nemzetközi Good Travel Seal minősítést.
Hosszúhetény: egy közösség, amely megmentett egy hegyet – és jövőt épített belőle
A baranyai Hosszúhetény a 2004-es „Zengő-ügy” során vált országos ismertségű közösségi kezdeményezés helyszínévé. Amikor a NATO radarállomást tervezett a Mecsek legmagasabb csúcsára – a világ Bánáti bazsarózsa állományának 90%-át érintő védett területre – a helyi lakosok, civilek és környezetvédők példátlan összefogással akadályozták meg a beruházást.
A radar soha nem épült meg, a Zengő ökoszisztémája megmenekült, a bazsarózsa pedig Hosszúhetény jelképévé vált.
Az azóta eltelt két évtizedben a közösségi identitásra és a természet megőrzésére építve Hosszúhetény valódi fenntartható turisztikai célponttá vált. A Duna–Dráva Nemzeti Park vezetett túrákat szervez a virágzás idején, kétévente megrendezik a Bánáti Bazsarózsa Népművészeti Fesztivált, új kilátó épült a Zengőn, és a helyiek aktívan részt vesznek a természetvédelem és a kultúra közös formálásában. Mindezek eredményeként Hosszúhetény az egyetlen baranyai település, ahol az elmúlt években nőtt a lakosságszám.
Lelépő