A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban ötvenhat hektáros területen dzsipes szafari keretében tekinthető meg testközelből a bivalycsorda. A lassan véget érő ellési időszakban a kis bivalyborjak is megfigyelhetők teljesen közelről.
Szépek, erősek és egészségesek a kisbivalyok
Idén eddig hatvanöt bivalyborjú született a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közkedvelt ökoturisztikai attrakciója területén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban. A Kis-Balaton vonzáskörzetében kialakított látogatóhelyen a Vércse és Balaton névre hallgató két bika mellett hetvenkilenc bivalytehén és borjaik várják a látogatókat az ősz folyamán is.
Az állomány augusztus közepe óta bővült, szinte naponta születtek a borjak, akik egészségesek és erősek, elhullásunk gyakorlatilag nem volt ebben a tenyészidőszakban. A hatvanöt borjú a csaknem száz hektáros területen cseperedhet. Életterükből nyolc hektárnyi az a rész, amely a látogatók számára is közvetlenül igénybe vehető, hiszen
tanösvény, állatsimogató és játszótér is található itt.
Emellett ötvenhat hektáros, fás legelővé alakított területen dzsipes szafarira is lehetőség van, ahol szinte testközelből megtekinthető a csorda. A lassan véget érő ellési időszakban a kis bivalyborjak is megfigyelhetők teljesen közelről.
A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban a tehenek addig élik életüket, amíg koruk és egészségi állapotuk engedi.
Kápolnapuszta fás legelő hasznosítása
Mint minden fás legelő, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum is gazdálkodás alá vont területnek számít, hiszen emberi beavatkozás eredménye. A fás legelőknek nemcsak a legeltetés miatt nagy a jelentőségük. Olyan élőhelyet jelentenek, amelyek biológiai sokszínűséget őriznek átmeneti jellegüknek köszönhetően, így komplexek. A fás legelők nyílt területen élő, számtalan növény- és állatfajnak nyújtanak otthont. A területen legelésző haszonállatok a legelés során gondoskodnak arról, hogy a terület jellege megmaradjon. Ez azt jelenti, hogy
lelegelik a még lágy állapotú cserjéket is, így megőrizve a fás legelő átmeneti jellegét erdő és legelő között.
A fák a madaraknak menedéket és fészkelési lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor a füves területeknek árnyékot jelentenek. Az ürgék is jól érzik magukat a területen, táplálékot nyújtva a parlagi sasoknak. Ezeknek az önmagukban is természeti értéket képező élőlényeknek jelentős egyedszáma található Kápolnapusztán, a Bivalyrezervátumban.
Kápolnapusztán található hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája
A Bivalyrezervátum háromféle célt valósít meg. Bemutatja a hazánkban őshonos fajtákat, jelentős szerepet vállal a gén- és fajtamegőrzésben és a terület kezelése szempontjából is fontos tevékenységet végez. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata az őshonos háziállatok génmegőrzése.
A bivaly a kilencvenes évek elején szinte eltűnt Magyarországról.
A Kis-Balaton térségében vélhetően az északsomogyi egykori uradalmak bivalycsordáinak utódai maradtak fenn. A kápolnapusztai csorda jelentette a fajta megmentéséhez az alapot. Ma Kápolnapusztán él hazánk legnagyobb egyedszámmal büszkélkedő bivalyállománya.
Lelépő, fotók: Bődör Bence, Kápolnapusztai Bivalyrezervátum Facebook oldala