A modern technológia forradalmasítja az állatvilág kutatását, és lehetővé teszi, hogy a madarak vonulásának titkait részletesebben feltárják a szakértők. A GPS-jeladókkal felszerelt madarak követése révén egyre több olyan adat áll rendelkezésre, amely nemcsak a madarak viselkedéséről, hanem azok természetvédelmi szükségleteiről is fontos információkat nyújt. Ez különösen igaz a kanalasgémekre, amelyek közül egy nemrégiben Egyiptomba vonult fiatal példány különleges története új fejezetet nyit e lenyűgöző faj vonulási szokásainak megértésében.
Igazi ornitológiai szenzáció
A GPS-jeladókkal ellátott madarak követésének köszönhetően rengeteg értékes adat birtokába jutnak a kutatók, nincs ez másként a kanalasgémekkel sem. Az elmúlt napokban egy fiatal jeladós példány Egyiptomba vonult. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai szerint az adat azért is különleges, mert legutóbb 75 éve, 1949-ben jelentettek magyar gyűrűs kanalasgémet Egyiptomból.
Úgy tudni, a XX. század első felében
összesen kilenc magyar gyűrűs kanalasgémet azonosítottak Egyiptomban,
elsősorban a Nílus mellett.
A J00H kóddal ellátott kanalasgémet idén májusban a tömörkényi Csaj-tavon fogták be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által irányított kutatási programban.
Így érkezett meg Egyiptomba a kanalasgém
„J00H a kirepülését követően a Dél-Alföld szikes tavait járta, ahol megerősödött” – írja beszámolójában a nemzeti park. A szakértők hozzáteszik, innen a Dunára mozdult, és az egész nyári időszakot a Duna hullámterében töltötte a folyó horvát, szerb és román szakaszán kóborolva, de végig a Kárpát-medencében tartózkodva.
Szeptember végén kezdte meg a vonulását.
A rendelkezésre álló adatok szerint Kárpát-medencét a Vaskapu-szoroson keresztül hagyta el. Majd Bulgárián, Görögországon és Törökországon át repülve, a Földközi-tenger keleti medencéjét átszelve Egyiptom északi részére érkezett meg.
„A madár vonulása két és fél napot vett igénybe, ez alatt mintegy 1900 kilométert tett meg” – emelik ki. Hangsúlyozzák, mindössze két rövid pihenőre állt meg Törökországban. Jelenleg ez a kanalasgém a Nílus-deltában tartózkodik és az ottani halastavakon táplálkozik.
„Egyelőre még nem tudjuk, hogy ezt a területet választja-e telelőhelyének, vagy csak ideiglenesen megpihen a területen és útját folytatva még délebbre vonul” – fúzik hozzá.
Mint ismert, a Magyarországról a kanalasgémek elsősorban délnyugati irányba vonulnak és a Földközi-tenger medencéjének középső részén, elsősorban Tunéziában és Dél-Olaszországban töltik a telet. Kis számban átrepülik a Szaharát is, hogy a Niger folyó vízgyűjtőjén teleljenek. Ugyanakkor néhány madár a vonulása során eltér a délnyugati iránytól, és a délkeleti irányba repülnek; ezek a madarak eddig a Balkán-félsziget keleti részén, Törökország nyugati területein, a Közel-Keleten, Egyiptomban és Szudánban bukkantak fel.
Lelépő