Gyönyörű lett a Duna-Ipoly Nemzeti Park új látogatóközpontja, mely a legendás Jókai-kertben talált otthonra.
Fejlesztés és értékmentés
A Jókai-kert átalakítása, a látogatóközpontnak helyet adó, műemléki védettségű Steindl-villa felújítása és új épületrésszel történő bővítése a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió és a magyar kormány 586,74 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával valósult meg.
A felújítást követően a megújult Steindl-villában az európai uniós jelentőséggel bíró, Natura 2000 hálózatba tartozó természetvédelmi területeket, valamint Magyarország madárvilágát bemutató természetismereti kiállítás, foglalkoztató- és előadóterem került kialakításra. A tárlat kialakításakor a tizenéves korosztály igényeit tartották szem előtt, könnyen befogadható formában.
Emellett komoly értékmentés is megvalósult, az évtizedek óta romos állapotú Steindl-villa helyreállítása során törekedtek az eredeti századfordulós stílus megtartására. Kulturális értékmentés is történt, a Madártani Intézettől megörökölt, tudománytörténeti értékkel bíró madárpreparátum-gyűjtemény méltó helyszínt kapott.
A Madárország kiállítás számos interaktív szemléltető anyaggal segíti a látogatókat Magyarország és a Kárpát-medence fészkelő madarainak megismerésében, mindezt digitális eszközök használata nélkül.
A Jókai-kertről
Mint ismert, a Svábhegyen fekvő területet Jókai Mór 1853-ban, Laborfalvi Róza ösztönzésére vásárolta meg, és hamar a korabeli társasági élet központjává vált. Az egykori bányagödör helyén az író egy édenkertet alakított ki szőlőbirtokkal, és
kizárólag őshonos növényeket telepített, tudatosan elutasítva az akkoriban divatos angolpark-stílust.
Jókai tudományos munkája annyira elismert volt, hogy a korszak vezető szőlőnemesítője kérte tőle a „Jókai-szőlő” elnevezés használatának engedélyét. Egy kecskeméti szőlészeti gyűjteményben máig fennmaradt néhány eredeti tőke, ezek szaporításával 8-10 Jókai-szőlőtő díszíti most a kertet.
Lelépő