Számos madárfaj mellett több ragadozómadár-faj, így a fokozottan védett hamvas rétihéják is vonulnak. A kiskunsági párok már el is hagyták költőterületeiket, úton vannak Afrikába, vagy már meg is érkeztek.
A Kiskunsági Nemzeti Park tájékoztatása szerint ahogy 2023-ban, úgy idén is közel 30 fészkelőhelyükön ellenőrizték a szakemberek a hamvas rétihéják jelenlétét. Mivel a fészkelésük a földön történik, ezért számos veszély fenyegeti a fészekaljakat.
„A fészkelések sikerességét nagyban növelhetjük, ha jó időben és megfelelő védelmi intézkedéseket teszünk a költőhely körül történő legeltetés, kaszálás és aratási munkák során” – magyarázzák a szakértők. Hozzáteszik, örömre ad okot, hogy idén a tavalyi évhez képest több sikeres költésből nagyobb számú fióka hagyta el a fészkeket.
Összesen tizennyolc sikeres fészekből huszonnyolc fióka repült ki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
A hamvas rétihéják jellemzői
A hamvas rétihéják döntően az üde és vizenyős élőhelyek (nádasok, mocsarak, lápok) fészkelői, ám az utóbbi évek szárazabb, csapadékhiányos időjárása erősen rányomta a bélyegét ezekre a területekre. A szakértők szerint az átalakuló- és romló állapotú költőhelyek, valamint az ezekhez való kényszerű alkalmazkodás lehet az egyik oka annak tapasztalásunknak, miszerint a Kiskunságban korábban kevésbé voltak jellemzőek a szántóföldi terményekben fészket építő párok. Úgy tudni, az idei évben három ilyen is előkerült.
„Az egyik esetben a madarak korai érkezésén is múlott, hogy a négy fióka még a rozs betakarítás előtt elérte a röpképes kort” – jegyzik meg.
A nemzeti park kiemeli, hogy 2025-től már egy új típusú zonális agrártámogatási MTÉT csomag is segíteni fogja az ismert fészkelőhelyek, hosszabb idejű bolygatatlanságát. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a természetközeli élőhelyek ne váljanak alkalmatlanná számukra, és a párok ne az intenzív mezőgazdasági kultúrákban lássák az egyetlen fészkelési lehetőséget.
Lelépő, fotók: Hencz Péter