Három kerékpárút épülhet, illetve újulhat meg 630 millió forint uniós támogatásból Gyulán – közölte a város polgármestere az MTI-vel.
Hatalmas összegből fejlődhet a kerékpáros közlekedés
Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből elnyert forrásból összesen 4512 méteren fejlesztenek kerékpárutakat: a Gyulavári városrészben 1268 méteren új szakasz épül, a többin felújítást végeznek. Hangsúlyozta, a pályázat feltétele, hogy azonos összegben kell felújítást és új szakasz építését vállalni.
A projekt részeként több helyszínen – összesen több mint 80 ker kpár számára – tárolót, két buszmegálló mellé pedig utasvárót helyeznek ki. Van, ahol parkolókat kell átépíteni, a csapadékvíz-elvezetést megoldani, máshol a légkábel-tartóoszlopokat kell kiváltani, áthelyezni – közölte.
A Gyulai Köz-Terv Kft. már elkészítette a szükséges terveket, a támogatói szerződések megkötése után indulhat el a nyílt közbeszerzési eljárás – tette hozzá Görgényi Ernő.
Gyulavári ékköve, a csodás kastélya
A Gyulához tartozó Gyulavári a város egyéb részeitől keletre, a Fehér-Körösön túl fekszik. Leghíresebb épülete a Gyulavári Kastély története szorosan összefonódik a Körösök menti település múltjával. Az egykor stratégiai jelentőségű uradalom sorsa a török kiűzését követően kezdett új irányt venni, amikor Lőwenburg János Jakab megszerezte a térség pusztáit, majd majorházat épített. A birtok később Gaisruck Antal grófra, majd a kincstárra szállt, amely 1741-ben Andrássy Zsigmondnak adta el. Az Andrássyak uradalmi központját Kétegyházára helyezték, ahol kastély és kápolna is épült.
A Gyulavári Kastély létrejöttét a Fehér-Körös földrajzi adottságai nagyban befolyásolták, hiszen a birtok egy félszigetszerű területen feküdt.
Az épület későbbi sorsát a Wenckheim és Almásy családok határozták meg.
Az 1842-ben épült szeszgyár és az 1869-es birtokváltás után Almásy Kálmán és családja birtokolta a kastélyt, amely vadászkastélyként is funkcionált. Az Almásyak birtokán a 20. század elején malom, húsfeldolgozó és téglagyár is működött, a kastélyhoz tartozó 200 holdas vadaskert pedig különleges vadállományáról volt híres.
A második világháborút követően a birtokot feldarabolták, az épületeket kifosztották, majd a termelőszövetkezet 1963-tól irodaházként hasznosította. A szövetkezet felszámolása után a kastély elhagyatottá vált, állapota jelentősen leromlott, míg végül Gyula Város Önkormányzata 1995-ben megvásárolta. A felújítási kísérletek hosszú éveken át eredménytelenek maradtak, mígnem 2004-ben a Körös-Maros Vidékfejlesztési Alapítvány a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében teljes körű rekonstrukciót végzett.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont 2007 szeptemberében nyílt meg, és azóta egész évben várja látogatóit. Az egykori uradalmi központ így új életre kelt, egyszerre őrizve a régmúlt történelmét és kínálva kulturális élményeket az érdeklődők számára.
Lelépő