Több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár négyszázötvenhét éve zajlott ostromát július 28. és 30. között a XI. Gyulai Végvári Napokon.
Hadijáték, pirotechnikával és effektekkel
Tizenhat hagyományőrző csoport több mint kétszáz tagja hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, amikor a mintegy tízenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás hadtörténész, nyugállományú dandártábornok kommentálja majd.
A szervezők közlése szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a rendezvény idén is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul péntek este. A jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba. Testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is bevetnek.
Remek koncertek színesítik a végvári estéket
Esténként idén is dönthetnek a látogatók, hogy könnyűzenei vagy korabeli koncerten vennének-e részt. A vár előtti rendezvénytéren a Show&Bors Zenekar, az Antovszki Band és Rúzsa Magdi produkcióját hallgathatják esténként, míg a vár másik oldalán, a sátortáborban a Szelindek Együttes és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes lép fel.
A programok – a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
Mint ismert, a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt.
Kerecsényi László és mintegy kétezer-kétezerötszáz ezer várvédője hősi tettet hajtott végre.
A nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, hatvanhárom napon át tartotta a gyulai várat. Dobónak és katonáinak harmincnyolc napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig harmincnégy nap után tört ki embereivel Szigetvárról.
Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget. A várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték. Kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
Lelépő, fotók: Gyulai vár facebook oldala