A nyári napforduló június 21-én van, ekkor a leghosszabb a nappal. Ehhez az időponthoz hiedelmek, népszokások és különleges megfigyelések is társulnak országszerte, így a Balatonon is.
A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A Balatonnál pedig egy egészen különleges együttállást is megfigyelhetünk. Somogyi László túravezető szerint ugyanis a nyári napfordulókor
a Bácshegyről nézve a lemenő nap a Csobánc várát érinti, mesés látványt nyújtva.
A Csobánc egyike a Balaton-felvidéki tanúhegyeknek. Fokozottan védett terület, természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez a hasonnevű uradalom és falu tartozott, ami 1841-ben még létezett.
Gyulakeszi, Diszel és Káptalantóti települések között, a Tapolcai-medencében magasodik.
A Tapolcához a legközelebb eső tanúhegy, mely földtani jellege miatt szorosan kapcsolódik a szomszédos Káli-medencéhez. Lábánál, előbb Diszelen, majd Gyulakeszin átfolyva kanyarodik az Eger-patak a Balaton felé.
Öttől negyven százalékig terjedő lejtők jellemzik. Leglankásabb (átlagosan tizenhét-huszonöt százalékos lejtői) a nyugati, délnyugati, illetve keleti fekvésű területei, ezért is a csúcs megközelítése csak gyalogosan lehetséges, Gyulakeszi vagy Diszel felől ajánlott. A tető fennsíkját csupán a hajdani vulkáni kürtő mélyedése, az ember által kialakított ciszternák és a várárok töri meg.
Csobánc azonban nem csak ezen az egyetlen napon, a nyári napfordulón csodálatos. Ebben a cikkünkben egy látványos drónvideót mutatunk a romvárról, itt pedig egy remek fényképnek köszönhetően gyönyörködhetünk a tavaszi Csobánc szépségében.
Lelépő, fotó: Somogyi László