Lelépő
Image default

Halálos mérgű növény bukkant fel az egyik nemzeti parkunkban

Az idei évben is felfedezték a ritka és mérgező gyilkos csomorikát (Cicuta virosa) a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai. Az érintett terület a Hármas-Körös vízén található, ahol egy kisebb, úszó növényszigeten bukkantak rá a különleges növényre.

A gyilkos csomorika jellemzői

A gyilkos csomorika egy ritka és védett növény, amely főként mocsarakban, magassásosokban és lápokban él. Látványos, fehér ernyős virágzatával hívja fel magára a figyelmet, és akár másfél méter magasra is megnőhet. Az üreges, megvastagodott gumós gyöktörzse sárgás nedvet ereszt, ha kettétörik. A gyöktörzs levegővel telt rekeszekkel határolt, amelyek lehetővé teszik, hogy a növény fennmaradjon és lebegjen a vízen.

Az édeskés, kellemes zellerillatával ellentétben a gyilkos csomorika rendkívül mérgező.

Akár halált is okozhat, ha elfogyasztják. Régen irtották, mivel a legelő állatok gyakran megették, és elpusztultak tőle. A növény hosszú ideig ritkán fordult elő, nemcsak az irtás, hanem élőhelyei beszűkülése miatt is.

Egy évszázad után jelent meg a Hármas-Körös ártérében

A Hármas-Körös árterében több mint száz év után, 2021-ben bukkantak rá újra a gyilkos csomorikára. Azóta többször is előfordult a térségben. A közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Halásztelki tanösvény mellett, a folyó vizén úszó kis növényszigeten fedeztek fel egy szépen virágzó állományt.

Nem ez azonban az egyetlen nemzeti parkunk, ahol a gyilkos csomorika él. Ahogyan arról a Lelépő is beszámolt, tavaly a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai bukkantak rá Lakiteleken, a Szikrai Holt-Tiszán. Ez igazán különleges észlelés volt, hiszen egészen addig a Kiskunságból eddig mindössze egy előfordulási adata volt ennek a védett növénynek. 2020-ban a tiszaalpári Nagy-tónál növekedett.

Légzésbénulást is okozó, ritka gyilkos csomorika bukkant fel újabb helyen Magyarországon

Lelépő, fotó: Körös-Maros Nemzeti Park, Tóth Tamás József és Kiskunsági Nemzeti Park, Strausz Endre

Kapcsolódó